Az Európai Unió 2021-ben indította útjára a Horizont Európa nevű programot, amelynek keretében 2027-ig összesen 95,5 milliárd eurót, vagyis 33,8 billió forintot fordít a kutatási és innovációs kapacitás támogatására. A program fontos részét képezi a 900 millió euróból megvalósuló Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Szerepvállalás (SNS JU) program, amelynek 2025-ig tartó első fázisában összesen 19 projekt foglalkozik a 6G felé vezető technológiák kidolgozásával. A program szükségességét azzal indokolják, hogy bár az 5G rendkívüli ugrást hozott a digitális igények kielégítésében, ám a várakozások szerint a jövőben egyre nagyobb számban lesznek olyan területek, amelyek az 5G-nél gyorsabb adatátviteli sebességet vagy alacsonyabb késleltetést igényelnek, miközben a mainál lényegesen több IoT-eszköz egyidejű kiszolgálása is szükségessé válik.

Az EU által támogatott projektek egyike a DESIRE6G, amelynek célja egy olyan újszerű, mesterséges intelligencián alapuló, érintésmentes vezérlő, irányító és szervező platform kidolgozása, amely megfelel a rendkívüli megbízhatóságú, alacsony késleltetésű kommunikáció (URLLC) következő generációja, az xURRLC által támasztott követelményeknek. Ennek kidolgozására az EU 5,875 millió eurós keretet biztosít, a konzorcium vezetésével pedig az Amszterdami Egyetemet bízták meg, akik vezető távközlési és számítástechnikai vállalatokkal valamint elismert kutatóközpontokkal közösen fogják kidolgozni a szükséges architektúrát. A konzorcium tagjai között olyan cégeket találunk, mint az Ericsson, a Telefonica és az Nvidia, a spanyol, olasz és finn egyetemek mellett pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara is részt vesz a fejlesztésekben.

"Az ELTE Informatikai Karáról Laki Sándor egyetemi adjunktus kutatócsoportja vesz részt a munkában. Fő feladatuk a 6G hálózat alapját adó új, programozható hálózati infrastruktúra kidolgozása, mely egységes módon képes kezelni a szoftveres és hardveres hálózati elemeket, és mérhető módon képes garanciákat adni a hálózati szolgáltatások követelményeinek (késleltetés) teljesítéséhez" - írja az egyetem hozzánk eljuttatott sajtóközleménye, amely szerint a projekt keretében olyan, a 6G-hálózat rendszerarchitektúrájára vonatkozó elképzeléseket dolgoznak majd ki, amelyekben hangsúlyos szerepet kap a hálózat mélyprogramozhatósága, a biztonságosság és a hálózati kommunikációs problémákra valós időben reagáló elosztott intelligens vezérlés. Ez nem kis feladat, hiszen ahogy a DESIRE6G honlapján olvasható, az új generációs hálózatnak már a mesterséges intelligencia lesz a sarokköve, ez pedig alapjaiban fogja meghatározni a 6G-hálózat architektúráját, amit az alapoktól kell újragondolni.

(Borítókép: Sutad Watthanakul/Getty Images)