A kutatást és eredményeit a legpatinásabb brit tudományos folyóirat, a The Royal Society Open Sience közölte, és az amerikai CNN is beszámolt róla.
A kísérletek során az állatok agyának aktivitását elektroenkefalográfiával rögzítették külső elektródákkal, majd előre felvett parancsszavakat játszottak le nekik. A korábban kiképzést nem kapó kutyák gyorsan és világosan megkülönböztették az ismert parancsszavakat a halandzsától. Nem tudtak viszont különbséget tenni az ismert parancsszavak és az azoktól csak csekély mértékben, néhány hangban eltérő halandzsa között.
Bizonyos képességek a nyelv hallás útján történő feldolgozására, mint például a beszédhangok elemzése és a jelek jelentésének megértése, több fajra is jellemző képességek nem csupán az emberek legközelebbi evolúciós rokonaira, a főemlősökre jellemzőek, de például a kutyákra és papagájokra. A kutyák képesek megkülönböztetni az emberi beszédhangokat, hasonlóan az olyan más, nem-főemlős fajokhoz, mint a macska, vagy a japán fürj, és akkor is végrehajtják a hangszalagra rögzített utasításokat, ha más gesztus-információ nem áll rendelkezésre.
Annak ellenére, hogy a beszédhangok értelmezésében az "emberhez hasonló" hallási képességeik vannak, a kutyák nem hallják a szavak közötti finom különbségeket úgy, ahogy mi emberek, állapította meg a kutatócsoport. Ilyen példaként a kutatásban szerepeltek az angol “dog” (kutya) és a ”dig” (ásni) szavak.
A kutatást vezető Magyari Lilla CNN-nek adott interjújában elmondta: “A kutatás bebizonyította, hogy a kutyák tényleg figyelnek az emberi beszédre és nemcsak az ismerős emberekére vagy a testbeszédre reagálnak.”
(Forrás: CNN Kép: ELTE)