Magyar kutatók leltek rá az intelligenciáért felelős agyterületre
2020 / 08 / 05 / Raketa.hu
Magyar kutatók leltek rá az intelligenciáért felelős agyterületre
Az ELTE szakemberei kimutatták, hogy hippokampusz bizonyos szomszédainak megléte milyen hatással van az intelligenciára.

Az emberi intelligencia függ attól, hogy az agy hippokampusz része milyen más agyi területekkel van kapcsolatban – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK PIT Bioinformatikai Csoport matematikusainak legújabb, több mint négyszáz alany bevonásával végzett vizsgálatából. Az eredményeket a Scientific Reports című tudományos folyóirat közölte.

A különböző biológiai és pszichológiai tulajdonságok és az emberi agy egyes területeinek nagysága közötti összefüggések kutatása régóta fontos az agykutatásban. Az agyi területek méretét régebben boncoláskor, később különböző orvosi képalkotó eljárásokkal vizsgálták. Ma már a diffúziós MRI technikák fejlődésével a durva nagyságmérés helyett az egyes agyi területek kapcsolatait is részleteiben tudják elemezni. Ez azért fontos, mert agyunk nyolcvanmilliárd neuronja, azaz idegsejtje egyenként nem sok mindenre képes,

együttesen, a sok százmilliárd kapcsolatán keresztül azonban az emberi kultúra nagy alkotásainak létrehozására is alkalmas.

Az intelligencia és a különböző agyterületek közötti kapcsolatok összefüggései rávilágíthatnak arra, hogy mely agyterületek együttműködésének eredménye az a nehezen megfogható jelenség, amelyet emberi intelligenciának hívunk. Az ELTE Természettudományi Kar PIT Bioinformatikai Csoportjának matematikusai – Fellner Máté és Varga Bálint kutatók és Grolmusz Vince professzor – az agy leggyakrabban tanulmányozott és legjobban ismert részének, az apró, tengeri csikóhal alakú hippokampusz szomszédait és az intelligencia összefüggéseit vizsgálták.Négyszáztizennégy alany agyi kapcsolatait térképezték fel, és azonosították a hippokampusz leggyakrabban előforduló szomszédhalmazait, azaz azokat az agyi területeket, amelyek a legtöbb fő esetében vannak összekötve a hippokampusszal. Ezután megnézték, hogy különböző kognitív teszteken jó, illetve rossz eredményeket elért önkénteseknél ezek a gyakran előforduló szomszédhalmazok jellemzőek-e. Azt találták, hogy vannak úgynevezett jó szomszédok, melyek hatására jobb eredményt értek el a tesztalanyok, míg a rossz szomszédok negatívan befolyásolták a teszteredményeket.

Ilyen fontos agyterület szomszédait, valamint a mentális képességekre rossz, illetve jó hatással levő kapcsolatokat még sohasem vizsgálták a kutatók.

Az eredmény másik jelentős vonása, csak olyan megállapításokat tartalmaz, amelyeket a négyszáztizennégy vizsgált személy legalább nyolcvan százalékánál fennállnak.

(Fotó: Pixabay)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.