A nap kistestvérének is tekinthető EX Lupi mindössze néhány millió éves, tömege pedig csupán 60 százaléka a Napénak. A csillag jelenleg is gyűjti az anyagot a körülötte lévő por- és gázkorongból, amelyben üstökös- és bolygókezdemények is kialakulhatnak. Az EX Lupi korongjáról a James Webb-űrtávcső MIRI műszerével (Mid-Infrared Instrument, magyarul: közép-infravörös berendezés) készítettek páratlan felbontású infravörös színképeket, amelyekeben az látszott, hogy a csillag körül számos gázmolekula ‒ többek között szén-monoxid, szén-dioxid, hidrogén-cianid, acetilén és víz ‒ jelét is azonosították.

Ezek a molekulák fagyottan az üstökösöket, gáz formájában pedig a kialakulóban lévő bolygók légkörét építhetik fel, és további kémiai folyamatok során akár az élet számára létfontosságú komplexebb molekulákat is alkothatnak.

A tanulmány vezető kutatói 2008-ban figyelték meg először kozmikus körülmények között, hogy az amorf szerkezetű szilikátszemcsék kristályossá alakultak, vagyis szerkezetük rendezetlenből rendezetté vált. Ez a folyamat a kitörés során felszabadult hő hatására zajlott le az EX Lupi korongjának belső részén, a csillagtól mért 1 csillagászati egységen, vagyis az átlagos Nap-Föld távolságon (150 millió kilométeren) belül. A kitörés 2008-ban befejeződött, a frissen keletkezett szilikátkristályok pedig a kutatók feltételezése szerint a csillag- vagy korongszél hatására elindultak kifelé. A csillagászoknak az elmúlt 15 évben azonban nem volt olyan eszközük, amellyel a lassan hűlő kristályok gyenge jeleit detektálhatták volna, most azonban a James Webb-űrtávcső MIRI műszere ezt lehetővé tette számukra.

Az említett berendezés európai elektronikai vezetője egyébként szintén magyar: Detre Örs Hunor, csillagász és fizikus, 2008 óta dolgozik a német Max Planck Institute for Astronomy kutatóintézetben, ahonnan a James Webb Űrteleszkóp (JWST) MIRI tudományos műszerét fejlesztik, javítják, és tartják karban. Ő az egyik a három magyarból, aki ezen a műszeren dolgozik. Egy korábbi, Klubrádiónak adott interjújában Detre elmagyarázta, miként bővítette ez az eszköz a csillagászok lehetőségeit a kozmikus megfigyeléseket illetően. A James Webb űrtávcső másképpen alkot képet, mint az elődjének tekintett Hubble. Mivel a JWST az infra tartományban fogja be a fényt, a nagyon távoli galaxisok vöröseltolódását is érzékeli. Ez Detre szerint nem csupán a távolságot jelenti, hiszen az a fény, amely egy különösen távoli galaxis felől érkezik, akár több milliárd évig is utazhat. Ez azt is jelenti, minél távolabb van egy galaxis, annál korábbi állapotáról kaphatunk képet, az egészen korai galaxisok és csillagok keletkezéséről is többet tudhatunk meg. Ennek köszönhetően tudta megfigyelni az EX Lupi csillagot is a magyarok által vezetett kutatócsoport.

A kutatás eredményeit bemutató tanulmány első szerzője Kóspál Ágnes, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója. A tanulmány elkészítésében magyar, amerikai és német kutatóintézetek munkatársai vettek részt.

(Borítókép: Illusztráció - Getty Images/Stocktrek Images)