Magyar tudósnak köszönhetően egy ősi meteor forradalmasíthatja az elektronikát, az orvosi nanotechnológiát és a lézereket

2022 / 07 / 27 / Felkai Ádám
Magyar tudósnak köszönhetően egy ősi meteor forradalmasíthatja az elektronikát, az orvosi nanotechnológiát és a lézereket
Az ötvenötezer éves, a Diablo-kanyonban talált meteorkristály tanulmányozásakor fedezett fel a Dr. Németh Péter által vezetett nemzetközi kutatócsoport olyan ritka tulajdonságokat, melyeket rengeteg ipar tud hasznosítani.

A különböző égitestek becsapódása a Földbe ritka és rendkívül komplex kristályformációkat eredményez. Most egy nemzetközi kutatócsoport a University College London (UCL) és Dr. Németh Péter vezetésével egy már ismertnek vélt kristályt vizsgált meg újra – olvasható a sajtóközleményben. Az Egyesült Királyság kutatóit, valamint amerikai, olasz, francia és tehát magyar kutatókat tömörítő csapat a legmodernebb krisztallográfiai és spektroszkópiai vizsgálatokat végezte el az lonsdaleite nevű kristályon, amelyet először 1891-ben fedeztek fel Arizona állam sivatagában, a Diablo-kanyon nevű helyen. A kristályt egy 50 ezer évvel korábban becsapódott vastartalmú meteornál találták, és az úttörő brit krisztallográfusról, az UCL első női professzoráról, Dame Kathleen Lonsdale professzorról nevezték el.

Eddig úgy gondolták, hogy a lonsdaleite gyémántszerkezete kizárólag hexagonokból áll. A mostani kutatásból viszont épp az derült ki, hogy ennél azért bonyolultabb a helyzet: a kristály valójában nanostrukturált gyémánt- és grafénszerű összenövésekből, úgynevezett diafitokból áll (amikor egy kristályban két ásvány egymáshoz nő). A csapat ezen kívül még „hibákat” is azonosított az atomrétegek ismétlődő mintázataiban, vagyis szó sincs tökéletes szabályszerűségről. Ezt az egyedi szerkezetet a kutatók szerint 50 ezer évvel ezelőtt a meteorbecsapódás nyomán keletkező rövidtávon fellépő magas hőmérséklet és az extrém nyomás együttese alakította ki. Mint azt a kutatásvezető Dr. Németh Péter (Institute for Geological and Geochemical Research, RCAES) elmondta:

„A grafén- és a gyémántszerkezetek közötti különböző növekedési típusok felismerése révén közelebb kerülhetünk az aszteroida becsapódások során fellépő nyomás-hőmérséklet viszonyoknak a megértéséhez.”

Magyarán kiderült, hogy egy már ismert kristály alaposabb vizsgálata is eddig ismeretlen tulajdonságokat tárhat fel. A kutatók szerint pedig az így megismert struktúrák fejlett mechanikai és elektronikai alkalmazásokhoz is használhatók, lehetővé téve számunkra, hogy olyan anyagokat tervezzünk, amelyek nemcsak rendkívül kemények, de emellett hangolható elektronikus tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Mindennek ismeretében tehát borzasztó kemény, de mégis jól alakítható anyagok építhetőek, amelyek állítható elektronikus tulajdonságai a vezetőtől a szigetelésig terjedhetnek akár. Ezek az új szénalapú anyagok ezért új alkalmazásokat tehetnek lehetővé az elektronikától kezdve az orvosi nanotechnológián át egészen a lézertechnológiáig.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/Willgard)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.