Magyarázatot találtak rá, hogy miért eszünk kevesebbet hőségben

2024 / 04 / 05 / Bobák Zsófia
Magyarázatot találtak rá, hogy  miért eszünk kevesebbet hőségben
Hőségben általában kevesebbet eszik az ember és egy magyar kutatás révén a jelenség mögött meghúzódó agyi folyamatokra is fény derült.

A Bécsi Orvostudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatásából kiderült, milyen agyi folyamatok játszanak szerepet egy régóta ismert jelenség kialakulásában, vagyis mi az oka annak, hogy kevésbé érezzük éhesnek magunkat, mikor melegebbre fordul az idő.

A hőmérséklet növekedésével arányosan csökkenő étvágy és a visszafogottabb táplálékfelvételi szokások tudományos hátterét már korábban is vizsgálták különböző kutatások során, de egy, a jelenség magyarázatául szolgáló és a folyamatban nagy szerepet játszó idegi kapcsolódási kört most sikerült azonosítani a megfigyelések alapján. A kutatók azt a neuronális jelátviteli útvonalat fedezték fel, ami az agy egyes területeinek aktivitását köti össze és amelyen keresztül megvalósul a kevesebb kalóriabevitelhez vezető jelátadás az eltérő típusú sejteken át. A rendszer első részét az agytörzs parabrachialis magja képviseli, ami érzékszervi információkat szállít, részben az ízérzékelésért is felelős és a hőmérsékletről vagy akár a fájdalomról is jeleket visz a hipotalamusz és az amigdala területeire.

“Ezen a területen speciális sejtek aktiválódását figyeltük meg azon egerek agyában, amelyeket egy órán keresztül 40 Celsius-fokos hőmérsékletnek tettünk ki”

- mondta el Harkány Tibor, a Bécsi Orvostudományi Egyetem Agykutatási Központjának professzora a kutatással kapcsolatban a Semmelweis Egyetem közleménye szerint. A parabrachialis mag érintett sejtjei a hipotalamuszba nyúlnak át, ami a test zsigeri működését irányítja. A sejtek csatlakoznak az úgynevezett tanycitákhoz, amelyek az agykamrát bélelő speciális sejtek és a nyúlványaik az agyszövetbe hatolnak. Itt találkoznak azokkal a neuronokkal, amelyek a táplálékfelvételt serkentik és a rájuk kifejtett hatás miatt korlátozzák a működésüket.
“Az általunk felfedezett jelátviteli útvonal azt mutatja, hogy a hő nem önmagában befolyásolja a jóllakottság érzését, ahogyan azt korábban feltételezték. Egy specifikus növekedési faktor felszabadulása gátolja azoknak az agysejteknek az aktivitását, amelyek az étel keresését és bevitelét serkentik” - magyarázta Harkány Tibor.

A kutatók a folyamatot egereken végzett kísérletek során térképezték fel, ami alatt az állatokat 25 Celsius-fokos hőmérsékleten tartották, majd átmenetileg 40 Celsius-fokos hőségbe helyezték őket. A kitettség csak egy órán át tartott, de az étvágyra gyakorolt hatás egy teljes napon át észlelhető maradt, és a táplálékbevitel jelentős mértékben csökkent a 24 órás periódus alatt. Az adatok arra utaltak, hogy az állatok azért vittek be jóval kevesebb kalóriát a szervezetükbe, mert így védekeztek a hirtelen forróság és annak a szervezet egyensúlyát felborító következményei ellen. A folyamatnak fontos elemét képezik a tanyciták, amelyek a defenzív metabolikus válaszreakciók közvetítésében segítenek a szervezetnek.

“Az agyvelőben zajló információátadás többnyire rendkívül gyors folyamat. Munkánkban sikerrel mutatunk rá arra, hogy a szervezet egyensúlyát irányító reakciókért ugyanakkor tartós, elhúzódó jelátviteli mechanizmusok is szükségesek, amelyekben részt vesznek nem klasszikus sejttípusok is”

- mondta el Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében dolgozó munkacsoport vezetője.

Bár a vizsgálatokat egereken végezték el, de az eredmények általános betekintést nyújtanak a szervezet működésébe és bizonyos emberi rendellenességek, például a kóros elhízás és az anorexia kezelésében is segíthetnek. Ahogy az egyetem írja: a kutatás során megfigyelt jelátviteli útvonal főszereplői potenciális molekuláris célpontok lehetnek az elhízás és az anorexia kezelésére szolgáló gyógyszerek kifejlesztéséhez, vagyis a idegsejti hálózat specifikus gyógyszerekkel való befolyásolása révén új módszer születhet ezeknek a problémáknak a megoldására.

(Fotó: geralt/Pixabay)

Hogyan állapítja meg a testünk, hogy mikor ettünk eleget? A test a ghrelin peptidhormon termelésével jelzi, hogy itt az ideje az evésnek. De honnan tudjuk, hogy mikor érdemes leállni? A videóból kiderül.


memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Mire képes ma valójában a genetika, és mi az, ami csak porhintés?
Mire képes ma valójában a genetika, és mi az, ami csak porhintés?
A radiocafé Kávézó a világ végén című műsorának vendége Dr. Varga Máté egyetemi docens, az ELTE TTK Biológiai intézetének, Genetikai tanszékének az oktatója volt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.