Ahogy a jelentés megállapítja, Magyarországon mintegy négymillió ember, vagyis a lakosságnak több mint 40%-a él olyan háztartásban, ahol részben vagy kizárólag szilárd tüzelőanyaggal fűtenek. Ez eddig is jelentős problémákat okozott, hiszen hazánkban a szilárd tüzelés a légszennyezettség egyik legfőbb oka: az egészségre különösen káros PM2,5 szállópor-kibocsátás mintegy 80%-áért ez a fűtési megoldás a felelős, ami csaknem a duplája az EU-s átlagnak. A jelentés szerint ez a különbség részben arra vezethető vissza, hogy Magyarországon a szilárd tüzelés elsősorban az alacsony jövedelmű, rossz állapotú lakásokban élő háztartásokra jellemző, ahol korszerűtlen kályhákkal fűtenek és az épületek hőszigetelése is rossz.

Ellentmondásos módon ez az ideálisnak közel sem nevezhető állapot az, ami miatt Magyarország az elmúlt években teljesíteni tudta az Európai Unió megújuló energiaforrásokra vonatkozó előírásait. A szakzsargonban "biomasszának" minősülő tűzifa az egyéb faipari, illetve mezőgazdasági melléktermékekkel együtt a hazai megújuló energiaforrásoknak mintegy 70%-át teszi ki, ám Magyarország a megújuló energia részarányában még ezzel együtt is az utolsók között kullog az EU-ban. 2020-as adatok szerint mindössze a teljes energiafogyasztásunk 14%-a származott megújulókból, amelynél csak három tagállam rendelkezik alacsonyabb mutatókkal.

"Magyarországon az elsősorban falvakban élő, alacsony jövedelmű háztartások által használt, rossz hatékonyságú és súlyosan légszennyező fűtési mód az, amivel a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb aspektusát eddig letudtuk"

- mutatott rá az ellentmondásos helyzetre Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity szakpolitikai munkatársa, aki azt is hozzátette, hogy ez az állapot a rezsicsökkentés részleges megszüntetésével tovább súlyosbodhat. A kereslet emelkedése világosan jelzi, hogy a lakossági gázár drágulása miatt idén télen a szokottnál is többen fogják a fával való tüzelést választani, ami a légszennyezettség mellett a szén-dioxid-kibocsátást is növeli. "Ennek ellenére, a statisztikákban azt fogjuk látni, hogy nőtt a megújuló energiaforrások aránya a nagyobb tűzifahasználat miatt" - tette hozzá Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programvezetője.

Harmat szerint a fokozott légszennyezés mellett további problémát okoz az is, hogy az úgynevezett "tűzifa-rendelet" jelentősen enyhített a fakitermelés szabályain, ami a természetes és természetközeli erdők állapotának további romlását fogja eredményezni. "A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról" szóló kormányrendelet értelmében augusztus 19. óta az állami erdőkben lassan növő fafajok esetében tíz, gyorsan növő fafajok esetében pedig húsz évvel a vágásérettségi kor előtt is kitermelhető a fa, emellet az állami erdészeteknek az erdőtervben nem szereplő fakitermelésre elég a miniszter engedélye, és 21 helyett elég 8 nappal előre bejelenteni.

Pedig a fatüzelés alapvetően nem kéne, hogy környezetszennyező legyen: ahogy a jelentés bemutatását követő kerekasztal-beszélgetésben Kohán Károly kályhaépítő szakember rámutatott, kellőképpen hatékony tüzelőberendezések használatával sokkal kevesebb fát kéne kivágni, így az ilyen jellegű fűtési megoldások sokkal fenntarthatóbbá válnának. Ezt a kijelentést Bódis Pál, a WWF Magyarország erdő program szakértője is megerősítette, aki szerint a megfelelően fejlett technológiával a felhasznált tűzifa negyede is elegendő lenne az igények kielégítéséhez, amivel óriási nyomást vehetnénk le az erdőkről.

A tűzifa iránti kereslet növekedésének a fentiek mellett van szociális vonzata is, ugyanis a Habitat for Humanity Magyarország szerint az éppen a leginkább rászorulókat hozza még nehezebb helyzetbe. A tűzifa és a fűtőberendezések piacán tapasztalható ugrásszerű keresletnövekedés és áremelkedés miatt a már eddig is energiaszegénységben élő, kizárólag tűzifával fűtő családok még inkább kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, hiszen sokuk számára elérhetetlenné vált a megfelelő fűtőanyagok és tüzelőberendezések beszerzése.

A lakhatási problémák megoldásával foglalkozó civil szervezet a fentiek tükrében a következő javaslatokat fogalmazta meg a kormány számára:

• A szociális tüzelőanyag program keretösszegét emeljék fel 5-ről legalább 20 milliárd forintra, amibe a jelenleg az önkormányzatokat terhelő szállítási költséget is bele kell foglalni
• A pályázati lehetőségeket terjesszék ki az ötezer főnél nagyobb településekre is
• Fokozottan vegyék figyelembe a rászorultságot valamint a településen szilárd tüzelőt használók arányát
• Szabályozzák a kiosztott tüzelőanyagok minőségét, hogy ne alacsony fűtőértékű, nedves és légszennyező fa vagy lignit jusson a rászorulóknak
• Emellett pedig szükség lenne szociálisan célzott, az alacsony jövedelműeket is elérő épületkorszerűsítési és energiahatékonysági programokra is.

(Habitat for Humanity Magyarország, Borítókép: Getty Images)