A mindössze tíz perc alatt kitölthető kérdőívet itt lehet kitölteni, most pedig egy kis háttér.

A kormány 2015. június 2-án nyújtotta be az Országgyűlés számára a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezetét, mely a 2025-is tartó időszakra vonatkozik, kitekintéssel 2050-re. Azonban közbejött a Párizsi Megállapodás, ami 2016-ban lépett hatályba és azóta is irányt mutat a tagországok klímaváltozási kérdésekben alkalmazandó programjaihoz. Így a NÉS-2 felülvizsgálatra került, végül 2018-ban született meg a mostani, végleges tervezet.

De miért érdekes ez nekünk?

A NÉS fogja meghatározni a 2030-ig (vagy akár 2050-ig) tartó klímavédelmi politikáját az országnak. „A Stratégia magában foglalja[…]az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig tartó csökkentésére vonatkozó célokat, prioritásokat és cselekvési irányokat tartalmazó Hazai Dekarbonizációs Útitervet, valamint a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiát. Ez utóbbi fő célja az éghajlatváltozással és a klímabiztonsággal összefüggő kockázatok megelőzése, a károk mérséklése…” Vagyis mindent, amit fontos lenne megtenni, hogy végre ne csak beszéljünk a klímaváltozás elleni harcról vagy panaszkodjunk miatta, vagy megcsömörlötten sóhajtozzunk a felhajtás miatt. A NÉS-t már csak azért is át kell olvasni gyorsan (csak 251 oldal, alig hatoda a Háború és Békének), mert a kormány titokban feladta kötelező olvasmánynak, a kérdőív harmadik kérdésében megérdeklődik, hogy mennyire ismerjük a tervezetet. Persze lehetünk őszinték, beismerhetjük hiányos felkészültségünket, csakhogy a lakosság tájékoztatása ill. tájékozott részvétele kiemelt pontja minden klímavédelmi akciónak és jó tanácsnak, amit szakértőktől hallunk. Idézünk egy kicsit magából a NÉS-2-ből is:

„A magyar lakosság éghajlatváltozással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét az elmúlt években több kutatás vizsgálta. A témával kapcsolatos tájékozottság általánosságban javult, azonban kevéssé ismert, hogy mit tehetünk, és mit kellene tennünk.[…] lakosság nagyobb része azonban nem sorolja a legégetőbb problémák közé e folyamatot. A megoldást jobbára a kutatóktól, illetve a kormányzattól várják. Jellemző, hogy a sérülékenyebb (alacsony végzettségű, alacsony jövedelmű) társadalmi csoportok erőteljesebbnek érzik a hatásokat, de úgy érzik, keveset tudnak a lehetséges válaszokról és keveset is tudnak tenni. Pedig valójában óriási potenciál rejlik a lakossági attitűdben a klímaváltozás mérséklése terén.”

A kormány ennek ellenére nem verte nagy dobra a kérdőív létezését, de ez véletlenül se vegye el a kedvedet. Ha fent nem kattintottál, akkor, itt tudod kitölteni a kérdőívet. Jó szórakozást!

(Fotó: Maxpixel)