2010 óta Magyarországon gyakorlatilag tilos ipari léptékű szélerőművet építeni. Pedig volna még kihasználható kapacitás és a magántőke akár állami dotációk nélkül is építene új erőműveket, de nem szabad neki. Mutatjuk a jól ismert ábrát, amelyen az látható, hogy az aktuális szabályok alapján, melyek szerint lakott területtől minimum 12.000 méter távolságot kell tartani új szélerőmű építésénél, hova lehetne szélturbinát szerelni. A fehérrel jelölt területek azok:

Ezen a Wikipedia-oldalon pedig egy táblázatban lehet összemérni, hogy alakult a szélenergia kihasználása az egyes országokban az elmúlt másfél évtizedben. Magyarország gyakorlatilag az egyetlen számottevő ország, ahol 2011 óta, a törvényi tiltás idején már zajló beruházások átadását követően mindmáig nulla ez a változás. Nálunk kilenc éve 329 MW kapacitás van és kész; ahogy a dolgok állnak, ez a szám legfeljebb csökkenni tud, ha elkezdenek kiöregedni a tornyok.

Ugyanakkor viszont a szélerőmű-piac a világ többi részén erőteljesen növekszik. A 2018-as eddigi rekordév után 2019-ben újabb 19%-kal, 60,5 GW-tal nőtt a világ teljes szélturbina-kapacitása. A klímacélok elérése, a CO2-kibocsátás emisszió visszafogása érdekében sorra jönnek a hírek a többi megújuló közt a szélenergia intenzívebb kihasználásáról is (Németország 15-ről 20 GW-ra emelte tengeri szélfarm-kapacitására vonatkozó célkitűzését 2030-ig, Franciaország 34,7 GW-ot tervez csak a szárazföldi szélerőművekkel 2028-ra, Lengyelország jelenleg az EU egyik legaktívabb szélenergia-felfedezője új projektjeivel.