Egy 2023-as kutatás szerint a friss diplomások 78%-a már egyetemi évei alatt is dolgozott. Ez az arány különösen magas a nem nappali tagozatos hallgatók körében (94,5%), de a nappalisok több mint 70%-a is kénytelen volt munkát vállalni. A HÖOK sajtófőnöke szerint a diákok elsősorban anyagi okokból döntenek a munkavállalás mellett: a megélhetési költségek fedezése mellett sokan szeretnének pénzt félretenni szabadidős tevékenységekre, megtakarításokra vagy befektetésre. Hogy európai összehasonlításban hogy állunk, arra nehéz válaszolni, ugyanis Magyarországon a legtöbb diák iskolaszövetkezeteken keresztül vállal munkát, viszont mivel ilyen szervezetek a legtöbb országban nincsenek, így az Eurostat sem veszi őket figyelembe a jelentéseiben. A hivatalos statisztikák szerint 2021-ben az EU-ban a 15 és 29 év közötti diákok 23%-a dolgozott tanulmányai mellett, míg Magyarországon ez az arány mindössze 6% volt, ugyanakkor a valós számok ennél vélhetően sokkal magasabbak.

A kezdetek kérdése: mikortól dolgozhat a gyerek?

Magyarországon a Munka Törvénykönyve egyértelműen szabályozza a fiatal munkavállalók helyzetét. A törvény szerint 16 éves kortól lehet legálisan dolgozni a szülő írásos hozzájárulásával, azonban szülői engedéllyel már 15 évesen is végezhetnek munkát nyári szünetben, ha a tanuló nappali tagozatos képzésben vesz részt. Ennél fiatalabbak kizárólag kulturális, művészeti, sport- vagy reklámtevékenység keretében dolgozhatnak, szigorú engedélyekkel. A 18 év alatti munkavállalókra szigorúbb szabályok vonatkoznak: napi munkaidejük maximum 8 óra lehet, míg 16 éves kor alatt ez 6 órában maximalizálódik. Éjszakai munkát nem végezhetnek, és rendkívüli munkaidő sem rendelhető el számukra.

A diákmunkának ugyanakkor nem csak a törvény szab határt, a pszichológiai és érzelmi érettség is kulcsfontosságú tényező. Sok szülő dilemmája, hogy a gyerek iskolai teendői és pihenése mellett belefér-e az életébe a munka. Az időbeosztás problémái, a túlzott terhelés vagy a nem megfelelő munkakörnyezet mind negatívan hathatnak a gyerekek tanulmányaira és mentális egészségére, ezért elengedhetetlen, hogy a szülők és a fiatalok közösen hozzanak döntést, és rendszeresen átbeszéljék a tapasztalatokat. A döntésnél érdemes figyelembe venni a diák érettségét, a tanulmányi eredményeit, az időbeosztását és a motivációját is, az első munkaélmények célja pedig elsősorban nem a bevételszerzés, sokkal inkább az életre való felkészítés kell, hogy legyen. Szakértők szerint ebben nagyon fontos szerepe van a fokozatosságnak, vagyis érdemes apránként növelni a munkaórák számát; a legjobb, ha a diákok eleinte csak nyári munkát vállalnak, majd ha ez nem megy a tanulmányi eredményeik rovására, akkor elkezdhetnek tanév közben is dolgozni.

Az első fizetésen túl: a diákmunka láthatatlan hozadékai

Bár a fentiekből következik, hogy nincs univerzális válasz arra, mikor ideális elkezdeni a munkavállalást, számos érv szól amellett, hogy a fiatalok már a tanulmányaik alatt elkezdjenek ismerkedni a munka világával, hiszen azok a fiatalok, akik már középiskolás korukban dolgoznak, általában magabiztosabban mozognak a munkaerőpiacon és reálisabb elvárásaik vannak a munkával kapcsolatban. Ez nem véletlen, hiszen ha megfelelően választjuk meg a munkát és az időzítést, a fiatalok olyan készségekre és tapasztalatokra tehetnek szert, amelyek egész életükben hasznukra válnak, legyen szó akár az időbeosztásról, akár a csapatmunkáról, akár a kommunikációs készségek vagy a pénzügyi tudatosság fejlesztéséről.

A diákmunka során szerzett tapasztalatok, készségek és kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok könnyebben találjanak állást a tanulmányaik befejezése után. A gyakornoki programokban résztvevő diákokat a cégek gyakran alkalmazzák főállásban is, a diákmunka során szerzett tapasztalatokat pedig az önéletrajzukban és a motivációs levelükben is feltüntethetik, amivel felhívhatják magunkra a munkaadók figyelmét. A diákmunka segíthet az úgynevezett soft skillek kialakításában is (pl. kommunikációs készség, szervezőképesség, csapatmunka, pontosság, kritikai gondolkodás), amelyeket a munkaadók egyre inkább elvárnak a pályázóktól.

A diákmunka tehát nem csupán egy lehetőség a pénzkeresetre, hanem egy értékes befektetés a jövőbe. A tanulmányok melletti munkavégzés segíthet abban, hogy a diákok felkészüljenek a munkaerőpiac kihívásaira, és megalapozzák a sikeres karrierjüket.

A munkakeresés első lépései

Magyarországon a diákok leggyakrabban iskolaszövetkezetek tagjaként vállalnak munkát, ami mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára előnyös. Az ügynökségek nemcsak a megfelelő állás kiválasztásában segítenek, hanem gondoskodnak a munkavállalói jogok betartásáról is. Az iskolaszövetkezeti tagsághoz nappali tagozatos hallgatói jogviszony szükséges, de passzív féléves, 25 év alatti diákok is alkalmazhatóak. Előfordulhat azonban, hogy főként esti és levelező tagozatos hallgatókat egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmaznak.

A diákok munkába állásának alapfeltétele az adóazonosító jel megléte, amelyet az adókártya igénylésével lehet megszerezni. Bár az alkalmi munkánál és az idénymunkánál nem kötelező a munkaszerződés, a szakértők minden esetben azt javasolják, hogy a diákok ragaszkodjanak az írásos munkaszerződéshez, amely tartalmazza legalább az alapbért és a munkakört.

A diákok munkavégzésére a minimálbér és a garantált bérminimum is vonatkozik. Ha egy diák napi 8 órát dolgozik, akkor havonta legalább bruttó 266 800 forint illeti meg. Középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munkakör esetén ez az összeg legalább 326 000 forint, viszont az egyszerűsített foglalkoztatás esetén ezek az összeghatárok nem érvényesek. 2022. január 1. óta A 25 év alattiak az átlagbérig automatikusan mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól, így a nettó keresetük megegyezik a bruttóval.

A legnépszerűbb diákmunkák: fizikai munka vagy irodai állás?

A hazai diákmunka-piac rendkívül sokszínű képet mutat. A klasszikus nyári munkáktól kezdve az egész éves, szakmai gyakorlatot is jelentő pozíciókig számos lehetőség közül választhatnak a fiatalok. Az átlagos órabérek 1600-2000 forint között mozognak, de szakmai munkák esetében ez jelentősen magasabb is lehet. A Tudatos Diák Iskolaszövetkezet felmérése szerint 2023-ban az átlagos órabér bónuszokkal együtt bruttó 1920 forint volt, ugyanakkor régiónként és a munka jellegétől függően is elég nagy különbségek figyelhetők meg: a legjobban fizető terület az IT volt (2120 Ft/óra), míg a sort a kereskedelem zárta 1820 forintos órabérrel. A nemi egyenlőtlenségek ezen a területen is megfigyelhetőek, hiszen a felmérés szerint míg a férfiak átlagosan 2080 forintot kerestek óránként, addig a nők esetében az átlagos fizetés mindössze 1910 forint volt.

A legnépszerűbb diákmunkák továbbra is a betanított munkák, mint például az árufeltöltés, a bolti kisegítés, a hostesskedés, valamint a vendéglátásban és a turizmusban betölthető pozíciók, ugyanakkor az elmúlt években jelentősen bővült az online végezhető diákmunkák köre is, mint például a tartalomírás, social media menedzsment vagy az online korrepetálás. A kereskedelmi láncok üzleteiben, a gyorséttermekben és a nyári szezonban a strandokon és fesztiválokon is mindig nagy a kereslet a diákmunkások iránt, a felsőoktatásban tanuló diákok pedig leginkább az irodai munkát, az adminisztrációt és a pénztárosi pozíciókat részesítik előnyben.

Nem minden a pénz: 5 tipp a tökéletes állás megtalálásához

Bár a magasabb fizetés nyilvánvalóan mindig vonzóbb, nem szabad elfelejteni, hogy - ahogy korábban már hangsúlyoztuk - a tanulmányok mellett végzett munka nem csupán pénzkereseti lehetőség, hanem értékes ugródeszka is lehet a karrierépítés útján. Míg sokan csak az órabérre koncentrálnak a munkakeresés során, érdemes távolabbra tekinteni és olyan pozíciót találni, ami nemcsak anyagi biztonságot nyújt a tanulmányok idejére, hanem hosszú távú befektetésként is szolgál a szakmai fejlődésben. Az ideális munkahely megtalálásához a fentiek mellett számos további tényezőt is mérlegre kell tenni, hiszen a rugalmas időbeosztástól kezdve a szakmai relevanciáig több kulcsfontosságú szempont is van, amit érdemes alaposan átgondolni, mielőtt valaki elfogadna egy állásajánlatot. Nézzük meg részletesen, melyek ezek a döntő tényezők, amelyek segíthetnek eligazodni a diákmunka-lehetőségek széles palettáján.

• Rugalmas beosztás: Fontos, hogy a munkaidő ne ütközzön a tanulmányokkal. A diákoknak olyan munkát érdemes keresniük, ahol rugalmasan kezelhető a beosztás, és figyelembe veszik a gimnáziumi vagy egyetemi elfoglaltságaikat.
• Érdekes feladatok: A munkahelyválasztás során érdemes figyelembe venni a fiatal érdeklődési köreit, és olyan munkát választani, ami motiválja őket, és amiben fejlődhetnek.
• Megbízható munkáltató: Csak olyan céget vagy iskolaszövetkezetet érdemes választani, ahol tisztességes feltételeket biztosítanak, betartják a munkavállalói jogokat, és megbízhatóan fizetik a munkabért.
• Szakmai relevancia: Érdemes olyan munkát keresni, ami kapcsolódik a diák tanulmányaihoz vagy a jövőbeli karriercéljaihoz. Ezáltal a diákmunka értékes szakmai tapasztalatot nyújt, és segít elmélyíteni az elméleti ismereteket.
• Tanulási lehetőség: Fontos az olyan munkakörnyezetet, ahol támogatják a munkavállaló fejlődését, lehetőséget adnak új dolgokat tanulni, és a diákok akár kijelölt mentoroktól is kaphatnak útmutatást.

Összegezve elmondható, hogy a diákmunka a mai fiatalok életében egyre jelentősebb szerepet tölt be, azonban a nyilvánvaló előnyök mellett bizonyos kihívásokat is magában hordoz. A diákoknak érdemes körültekintően választaniuk munkahelyet, és olyan feladatokat keresniük, amelyek hozzájárulnak személyes és szakmai fejlődésükhöz, emellett fontos megtalálniuk az egyensúlyt a tanulás és a munka között, hogy mindkét területen sikeresek legyenek. A megfelelő körülmények között a diákmunka egy win-win szituációt teremt, hiszen a fiatalok értékes tapasztalatokra tehetnek szert, miközben a munkaadók is profitálhatnak a motivált és tehetséges munkaerőből, így elmondható, hogy a diákmunka nem csak a fiatalok, hanem az egész társadalom számára fontos kérdés.

Pénzügyi tudatosság is társul a diákmunkához?

Bármennyire csábító azt hinni, hogy az első fizetéshez pénzügyi tudatosság is jár, ez ritkán van így anélkül, hogy a szülő és a gyerek körül élő többi felnőtt segítené ennek a kialakulását. De nagyon jó lehetőség az első fizu és korábban a zsebpénz, hogy beszéljünk arról, mit tud egy fiatal a pénzről. Mire költi a megkeresett összeget? Milyen céljai vannak, hogyan tud
megtakarítani, félre rakni?

Ha hasonló dilemmákról, a digitális kor szülői kihívásairól olvasnál, látogass el a Telekom családokat segítő platformjára, a https://helloszulo.hu/ oldalra.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a Magyar Telekom családokat segítő platformja, a Hello Szülő.

(Fotó: Getty Images)