A Facebook az USA-ban 2016-ban, Donald Trump megválasztása után vezette be a tényellenőrzést, amelynek keretében a felhasználók által jelentett tartalmakat olyan külső szervezeteknek továbbítják, amelyek rendelkeznek a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat tanúsítványával. "Amikor egy tényellenőrző hamisnak értékel egy hírt vagy egyéb tartalmat, azt a hírfolyamban lejjebb pozicionálja a Facebook, jelentősen csökkentve ezzel annak terjesztését. Ezzel a közösségi hálózat megakadályozza a hoax/álhír terjedését, és csökkenti azoknak az embereknek a számát, akik előtt az megjelenik" - írja a Facebook a hozzánk eljuttatott sajtóközleményében.
Amennyiben a külső tényellenőrző egy tartalmat hamisnak minősít, a posztok mellett Facebookon és Instagramon is figyelmeztető címkéket helyeznek el, emellett a közösségi oldal felkutatja azokat a felhasználókat, akik látják a bejegyzést és megosztják azt. A kontextus gombra kattintva a felhasználók információkat kaphatnak a hírfolyamban látható cikkek forrásairól is, és felhívják rá a figyelmüket, ha 90 napnál régebbi hírt szeretnének megosztani.
A tényellenőrzők az általuk ellenőrzött tartalmakat hamisként, részben hamisként vagy módosítottként jelölhetik meg, ezeknek a posztoknak a láthatósága pedig csökkenni fog a Facebokon. Azok az oldalak, amik rendszeresen osztanak meg álhíreket, elveszítik a bevételszerzési és hirdetési lehetőséget is, ugyanakkor a közösségi oldal hangsúlyozza, hogy a tényellenőrző partnerek nem távolíthatnak el fiókokat vagy oldalakat a Facebookról.
A tényellenőrzés a Facebook három részből álló stratégiájának az egyik eleme, amellyel azt igyekeznek elérni, hogy kevesebb legyen a félretájékoztatás az oldalon. A közösségi oldal ennek jegyében rendszeresen távolít el olyan fiókokat és tartalmakat, amelyek sértik a közösségi alapelveket, például hamis fiókok használatával álhíreket osztanak meg, emellett pedig csökkentik szenzációhajhász, clickbait-jellegű tartalmak elérését is.
(Borítókép: Mateusz Slodkowski/SOPA Images/LightRocket/Getty Images)