Az új szeizmikus adatok arra utalnak, hogy a bolygó sokkal több vizet rejthet, mint eddig hittük – talán annyit is, amiből egy 520–780 méter mély globális óceán jöhetne létre. Bár a Mars felszínén ősi folyóvölgyek és tómedrek nyomai láthatók, a valaha bőséges vízkészletnek semmi nyoma a felszínen – hogy hova tűnt, az a kérdés régóta foglalkoztatja a kutatókat. Azt feltételezték eddig, hogy a víz egy része kiszökött az űrbe, más része megfagyott a sarkokon, vagy ásványokba zárva található – de ez még mindig nem nem az egykori vízkészlet teljes mennyisége. A különbség ráadásul nem is éppen elhanyagolható: számítások szerint a bolygón „hiányzik” egy 710–920 méter mély óceánnyi vízmennyiség.

Egy friss, a National Science Review című folyóiratban megjelent tanulmány azonban új, meggyőző magyarázattal szolgál. A kutatók a NASA InSight missziójának szeizmikus méréseit vizsgálták, amely 2018 óta tanulmányozza a Mars rengéseit. A 2021-es két meteoritbecsapódás és egy 2022-es marsrengés által keltett szeizmikus hullámok különös eltérést mutattak 5,4 és 8 kilométer mélység között. Ebben a rétegben a hullámok lelassultak – ami arra utal, hogy ott folyékony vízzel telt, porózus kőzet lehet, hasonlóan a Föld alatti víztartó rétegekhez.

Az elképzelés, hogy a víz a felszín alól visszahúzódhatott a mélyebb rétegekbe, nem új keletű. A Mars Noach-korszakában heves meteoritbombázások érték a bolygót. Ezek a becsapódások repedéseket okozhattak a kéregben, amelyeken keresztül a víz lejuthatott a mélyebb, melegebb zónákba, ahol folyékony állapotban máig megmaradhatott. A kutatók a nagyfrekvenciás szeizmikus hullámokat elemezve úgynevezett „vevőfüggvényeket” számítottak ki – ezek a visszhangszerű jelek árulkodnak a felszín alatti szerkezeti eltolódásokról. Az eredmények egy vízzel telített zónára utalnak, amely hatalmas mennyiségű folyadék tárolására alkalmas.

Ez a felfedezés két szempontból is fontos. Egyrészt növeli annak az esélyét, hogy a Mars mélyén mikrobiális élet is jelen lehet máig – hiszen a Földön is gyakran élnek mikrobák a felszín alatti vizekben. Másrészt értékes erőforrást jelenthet a jövő emberi Mars-küldetései számára, hiszen vizet, oxigént, sőt akár üzemanyagot is nyerhetnénk belőle.

Ugyanakkor ennek a rejtett vízkészletnek az elérése korántsem egyszerű feladat. Több kilométer mélyre fúrni a Marson jelenleg komoly technikai kihívás. A jövőben olyan küldetésekre lesz szükség, amelyek fejlett szeizmométerekkel és fúróberendezésekkel felszerelve képesek lehetnek feltárni, vajon valóban rejlik-e élet ezekben a vízben gazdag zónákban.

(Kép: UAESA / MBRSC / Hope Mars Mission / EXI / Andrea Luck)