A Missouri Egyetem (Mizzou) legújabb tanulmánya egy ígéretes új megoldást kínál a nanoműanyagok vízből történő eltávolítására, ami igencsak jókor jön, mivel a mikroszkopikus műanyagszennyezéssel kapcsolatos aggodalmak egyre csak fokozódnak érthető módon. Bár a szóbanforgó részecskék egészségügyi kockázatai még nem teljesen tisztázottak, a tudat, hogy ezek a műanyagok akár az ivóvizünkbe is bekerülhetnek, nyilván keveseket tölt el felhőtlen örömmel.

A Mizzou kutatói most viszont egy új megközelítést fejlesztettek ki, amely a nanoműanyagok több mint 98 százalékát képes eltávolítani édesvízből és sós vízből egyaránt egy speciálisan tervezett, természetes és alacsony toxicitású összetevőkből készült oldószer segítségével.

Az eljárás során az oldószert a vízhez adják, amely aztán olajként lebeg a víz felszínén. Egy egyszerű keverési folyamat révén az oldószer magához vonzza a nanoműanyag részecskéket, majd a vízfelszínre emeli azokat. Ezután a kutatók pipettával eltávolítják az oldószerréteget, így gyakorlatilag az összes szennyeződést sikerül eltávolítani. A tesztek szerint ez a módszer az édesvízben található nanoműanyagok 98 százalékát, míg a sós víz esetén a szennyező részecskék 99,8 százalékát távolította el.

Ez a felfedezés költséghatékony és fenntartható megoldást jelenthet a nanoműanyag-szennyezés kezelésére. A kutatók úgy vélik, hogy ez a technika ráadásul a jövőben más szennyező anyagok, például a nehezen eltávolítható “örök vegyszerek” kiszűrésére is alkalmas lehet.

A nanoműanyagok, amelyek egy mikrométernél kisebb részecskék, megtalálhatók a csapvízben és a palackozott vízben is; egyes becslések szerint literenként akár 240 ezer részecske is jelen lehet. Ezek az apró szennyeződések különböző forrásokból, mint például gumiabroncs kopása, mezőgazdasági lefolyás és szennyvízkezelés, kerülnek a környezetbe, és eljutnak a legtávolabbi ökoszisztémákig is. Mint azt Piyuni Ishtaweera, a kutatás vezető vegyésze elmondta:

“A nanoműanyagok veszélyeztethetik a vízi ökoszisztémákat és bejuthatnak a táplálékláncba, ezzel kockázatot jelentve mind a vadon élő állatokra, mind pedig az emberekre.”

A nanoműanyagok amiatt is különösen veszélyesek lehetnek, mivel a felületükön hordozhatnak káros vegyi anyagokat is, például nehézfémeket, amelyek tovább növelik a környezeti és egészségügyi kockázatokat.

Egyszerű módszerrel szabadulhatunk meg a csapvízben lévő mikroműanyag 80 százalékától Bárki elvégezheti otthon öt perc alatt, és semmi speciális készüléket nem igényel. Persze a legjobb az lenne nyilván, ha eleve nem lenne a csapvízben mikroműanyag.

Korábban mi is írtunk arról, hogy az egyszerű forralással a mikroműanyagok zöme eltüntethető az ivóvízből, de mint a SA cikke kifejti: nagyobb víztestek esetében ez nem jön szóba. A Mizzou módszere viszont lehetőséget nyújt az ipari mértékű felhasználásra, így jelentős előrelépést jelenthet a globális műanyagszennyezés elleni küzdelemben.

(Kép: Pixabay/JonasKIM)