Lisa Kaltenegger, a Cornell Egyetem csillagásza úgy véli, hogy a James Webb Űrteleszkóp (JWST) akár már 2025-ben földönkívüli életre bukkanhat. Az eddigi legnagyobb és legérzékenyebb űrobszervatórium jelenleg ugyanis a TRAPPIST-1 nevű csillagrendszer felé fordítja a lencséit. Ez a kicsi, hűvös vörös törpe hozzávetőleg 41 fényévre található a Földtől, és hét exobolygója (mindegyik földszerű kőzetbolygó) közül három a csillag úgynevezett lakhatósági zónájában található, ahol megfelelőek lehetnek a feltételek folyékony víz jelenlétéhez, és így talán az élet kialakulásához is. Minderről a Wired közölt hosszabb cikket.

A JWST mostanra már meg detektálta is az egyik ilyen exobolygó hőkisugárzását, ami jelentős áttörés: még sosem figyeltek meg ugyanis korábban a Föld méretéhez és összetételéhez hasonló, Naprendszeren kívüli bolygót ilyen részletesen. Kaltenegger a Wired magazinnak nyilatkozva kifejtette:

“2025-ben a JWST várhatóan még több adatot nyújt ezekről az izgalmas megfigyelésekről, és remélhetőleg először fogja egyértelműen megerősíteni az élet jelenlétét ezeken a fényévekre lévő, idegen világokon.”

Az exobolygók vizsgálata komoly kihívás, hiszen halvány fényüket elnyomja a körülöttük ragyogó, sokkal erősebb csillagfény. Szerencsére a TRAPPIST-1 gyengébb fényereje megkönnyíti ezen bolygók megfigyelését. Ennek ellenére a vörös törpék kiszámíthatatlan aktivitása és a bolygó légköréből származó jelek gyenge intenzitása továbbra is komoly nehézségeket jelent. Az élethez köthető molekulák azonosításához a csillagászok a csillagfény finom szűrődését elemzik, amikor a bolygó éppen elhalad a csillag előtt.

“Valahányszor egy bolygó átvonul a csillaga és köztünk, a csillagfény átszűrődik a bolygó légkörén, és ez jellegzetes abszorpciós mintázatokat hoz létre a színképben, amelyeket fel tudunk ismerni”

– magyarázta Kaltenegger.

A tudományos fantasztikum hozta meg a hírnevét, most a valóságban is küldetés indult az Europához Ne kíséreljétek meg itt a leszállást - szólt az Űrodisszeia figyelmeztetése a Jupiter jeges holdjával kapcsolatban. Egy NASA küldetés most éppen oda indul, hogy az élet feltételeit kutassa.

Ha a TRAPPIST-1 mégsem szolgáltatna félreérthetetlen bizonyítékot az életre, akkor is van egy másik, közelebbi és sokat ígérő célpont: ez pedig a Jupiter Európa holdja. Az Európa jégpáncélja alatt húzódó, hatalmas óceánban több víz lehet, mint a Föld összes tengereiben és óceánjaiban együttvéve, így kiemelt helyen szerepel a Naprendszeren belül, mint a földön kívüli élet jelenlétének egyik célpontja. A frissen útnak indított Europa Clipper űrszonda várhatóan 2030 körül éri el az Európát, feltérképezi és elemzi ezt a különleges holdat, újabb esélyt kínálva arra, hogy először felfedezzük az élet jelenlétét a planétánkon kívül.

(Kép: a TRAPPIST-1 rendszer művészi illusztrációja a 2018-ban rendelkezésre álló adatok alapján, forrás: NASA, JPL/Caltech, and R. Hurt and T. Pyle (IPAC))