A más elmék problémája - átléphetik az androidok a Teljes Turing Teszt határait?

2022 / 09 / 18 / Bobák Zsófia
A más elmék problémája - átléphetik az androidok a Teljes Turing Teszt határait?
A Turing Teszt már nem elég annak megállapítására, hogy egy robot rendelkezik-e az emberitől megkülönböztethetetlen intelligenciával.

A test/elme probléma komplex filozófiai téma, aminek lényegi kérdése, hogy hogyan fordíthatóak le a testben zajló fizikai folyamatok mentális, érzelmi jelenségekké, vagyis a megfoghatatlannak tűnő és szubjektív elme és a fizikai valóság között milyen kapcsolat áll fenn. Ennek eggyel még bonyolultabb szintje a más elmék problémája, ami már többszereplős rendszerben vizsgálja a tárgyat és azt próbálja tisztázni, hogy egy ember hogyan lehet biztos benne, hogy minden más személy is rendelkezik értelemmel rajta kívül. A válaszokat filozófiai elméletekben foglalják össze és vitatják a szakemberek, de olyan is akad közöttük, aki szerint nincs megoldás, legalábbis abban az esetben nincs, ha a választ precíz, matematikai leírásokhoz hasonló egyértelmű definíciókban vagy a rendelkezésre álló bizonyítékokra alapozott magas fokú valószínűségekben keressük.

Stevan Harnad magyar származású filozófus, aki a Más testek, más elmék - egy régi filozófiai probléma gépi újjászületése című 1991-es tanulmányában ez utóbbi következtetés mellett teszi le a voksát, azonban eggyel tovább lép a kérdés boncolgatásában és a vizsgálandó alanyok körébe a robotokat is bevonja, így az ő más elmék problémája már nem annyira az emberek egymás közti, hanem az embereknek a robotok általi kapcsolatteremtéséről és megértéséről szól.

Ha azért építünk robotokat, hogy tükröt tartsunk magunk elé és jobban feltérképezzük a humán értelmet,

akkor döntő fontosságú lehet tisztázni, hogy mikortól mondhatjuk, hogy egy gép elérte azt a szintet, ahol már "elmés" viselkedésről lehet beszélni az esetében. A kutató egyszerű, de célravezető módon oldotta meg feladványt és megtervezte a Turing Teszt modernebb verzióját, a Teljes Turing Tesztet (TTT), ami ennek a kérdésnek a megválaszolását szolgálja. Harnad szerint nincs ugyan olyan biztos pont, ami alapján kijelenthetjük, hogy mások elméjének valódiságát ismerjük, de ha egyszerűen azt feltételezzük, hogy amennyiben mások ugyanúgy (nagyon hasonlóan) viselkednek, mint mi magunk, akkor ugyanolyan tudattal rendelkeznek (márpedig a kutató szerint más módszerek nem igazán működőképesek), akkor ebből kiindulva a gépek értelmét is tesztelhetjük.

Míg a Turing Teszt a gépi intelligencia szintjét mérte azzal, hogy az emberitől megkülönböztethetetlen szöveges válaszadásra való képességet tette próbára, addig a Teljes Turing Teszt eggyel bonyolultabb módon, a nyelvi készségek mellett a világgal való fizikai interakció megjelenési formáit is figyelembe veszi, amelyek a nyelvi adottságoktól elválaszthatatlanok Harnad elméletében. Eszerint egy gépi program nem elég az elme meglétének ellenőrzésére, egy robottestre is szükség van.

"A kérdések, miszerint "Tényleg intelligens?", "Valóban megérti?", "Tényleg képes látni?", ugyanannak a "Valóban rendelkezik értelemmel?" kérdésnek a variációi.

Ezen kérdések mindegyikét magában foglalja a TTT, ami, többek között a látást és a megértést is elvárja a jelöltektől" - írja Harnad - [...] Úgy tűnik, hogy semmilyen tudományos választ nem várhatunk a kérdésre, hogy hogyan vagy miért különbözünk egy értelem nélküli testtől, ami egyszerűen úgy viselkedik, mintha lenne tudata. A jó hír, hogy ennek a különbségnek nincs objektív jelentősége, a rossz hír, hogy szubjektív különbséget jelent, amit nem lehet a szőnyeg alá söpörni."

Ha annak pontos mérése, hogy egy robot elérheti-e az emberi értelem imitálásának megfelelő szintjét, teret is enged a vitáknak, az biztos, hogy az emberit utánzó kognitív képességekkel felruházott gépek építése most is zajlik számos laboratóriumban. A robotokat a nyelvi vagy számítási kapacitás növelése miatt nem lenne szükséges emberi formájúra tervezni, de az emberszerű külalak egyre szorosabban hozzátartozó aspektusa a társrobotok fejlesztésének, mivel számos kutatás eredményei azt mutatják, hogy az emberek könnyebben létesítenek kapcsolatot azokkal a gépekkel, amelyekben távolról saját magukra, vagy a társadalmuk tagjaira ismernek. Az androidok külsejének tekintetében átlépni a rejtélyes völgy akadályán igen nehéz, de még nehezebb és egyúttal fontosabb is a robotok gyakorlati alkalmazásának szempontjából a megfelelő interakcióra való képesség elérése, vagyis a verbális, nyelvi és metakommunikációs készségek kialakítása.

Egy japán feltaláló, Hiroshi Ishiguro a kétezres évek eleje óta készíti androidjait éppen azzal a céllal, hogy minél emberibbé tegye őket, ne csak külsőleg, hanem "belsőleg" is. A tervező Harnadhoz hasonlóan úgy gondolja, nincs akadálya annak, hogy egy robot átmenjen a Turing Teszten és hozzánk hasonlóvá váljon, de a fejlesztések iránya Ishiguro esetében nem annyira gyakorlati, hanem ennél sokkal bonyolultabb célokat szolgál: a létezés értelmének kutatását.

"Úgy gondolom, hogy minden egyes ember állandó jelleggel azon gondolkozik, hogy mi is az ember - így működik az emberi társadalom.

Nem vagyok biztos benne, hogy ez ideális, de ez az emberi élet rendje." - mondta Ishiguro - "Mi az élet értelme? Ha nem tudjuk, mi is az ember, nem tudjuk megérteni az emberi lét értelmét sem."

A robotikai kutatások során ezért főként az interakcióra és kommunikációra képes gépeket fejlesztenek az Intelligens Robotikai Laboratóriumban, hogy ezeknek az emberekkel való társalgásait megfigyelve betekintést nyerjenek a humán reakciókba, szokásokba és viselkedési mintákba. Az eddigi legfejlettebb robot egy android, Erica (ERATO Intelligent Conversational Android), ami/aki külsőleg humán női felépítést kapott és a kommunikációs készségeit is olyan magas szintre fejlesztették, ami egy átlagos, recepciós vagy asszisztensi munkákra szánt robot esetében nem elvárás. A gépet működtető rendszer autonóm működésre is alkalmassá teszi a robotot, de avatárként, távoli irányítással is megoldható a vezérlése, a szoftverének leglényegesebb összetevője pedig a beszédfelismerő és beszédszintézisre alkalmas programja.

A beszédszintézissel emberi hanghoz hasonló mesterséges hangot lehet generálni és ezzel Erica a vele kontaktusba kerülők bizalmát növeli. A robot felépítése olyan jól sikerült, hogy még a tervezője számára is meglepetést okozott: Ishiguro nyilatkozata szerint az android annyira emberszerűen viselkedik, hogy gyakran felmerül benne a kérdés: vajon valóban ő írt bele egy-egy váratlan viselkedési mintát a programba?

Erica legújabb képessége a metakommunikációs eszközök tárházát gyarapítja, megtanulta ugyanis, hogy pontosan mikor és hogyan kell együtt nevetni a beszélgetőtársaival. Ennek az adottságnak az elsajátítása nem egyszerű feladat, mivel a betanítás során el kell különíteni a más-más típusú nevetéseket. Nem ugyanazt a hatást éri el a bizalom megalapozása tekintetében, ha valaki a saját viccein, a másikon vagy a másikkal együtt nevet és ez utóbbi esetében is léteznek apró különbségek a nevetés intenzitásának és hangnemének függvényében.

Az androidot a kapcsolatok szempontjából legelőnyösebbnek tartott közös nevetésre tanították, aminek lényege az empátia kimutatása.

A robot ilyenkor a humán nevetésre reagálva, azt követően kezd nevetni, mintegy utánozva a partnert. Ez számos feladat megoldását igényli: egyrészt fel kell ismerni a beszédhangok között a nevetés jeleit, másrészt el kell döntenie a gépnek, hogy illő-e az adott kontextusban együtt nevetni, harmadrészt, meg kell határozni válaszreakció intenzitását, a hangos hahotázás például nem feltétlenül közvetíti az együttérzés hangulatát a beszélő felé.

A modellezést 268 minta alapján végezték el a kutatók, majd humán tesztalanyok bevonásával határozták meg a rendszer legideálisabb felépítését. Az elkészült programot a robot "figyelmes hallgatási rendszerébe" építették be és az eredmények szerint az alkalmazása hozzájárult a gép által a beszélőre gyakorolt pozitív hatáshoz és a kommunikáció gördülékenységéhez. Ezzel Erica még egy olyan tulajdonságot kapott, ami eggyel emberszerűbbé teszi és a bizalom elnyerésével a gép-ember interakció még alaposabb feltérképezésére ad lehetőséget.

Hogy a robot kiállná-e már a Teljes Turing Tesztet vagy a Turing Teszt bármelyik más változatát, az még kérdéses, de Ishiguro szerint a gépek definiálásában mindenképpen változás következik majd be a jövőben. A robotokat lehetséges az egó látszatával felruházni és ezáltal az emberi egó rejtelmeit kutatni a segítségükkel, az együttélés pedig természetessé válik majd.

"A technológiával való együttes fejlődés tesz minket emberré"

- mondta a feltaláló, hozzátéve, hogy ma már a robotokkal és mesterséges intelligenciával való közös evolúció jelenti a további fejlődés irányát. A jövőben a közösségek részét képezhetik az emberek, a robotok, vagy a félig robotizált emberek is, de addig, amíg képesek együttélni és egymást segíteni, addig egy megfelelően működő társadalmat hozhatnak létre.

(Fotó: Halodi Robotics, Getty Images/Paul Bradbury, Flickr/Hiroshi Ishiguro Laboratory)

Klónozás nélküli emberi sorozatgyártást tesz lehetővé egy új technológia A japán feltaláló, aki másodpéldányt készített magáról, kifejlesztette az avatárok sorozatgyártásához szükséges technológiát.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.