Görögországnak mondhatni, nem új a fenntartható energia ügye, 2023 első félévében ugyanis az ország elérte, hogy megújuló energiaforrásokból származzon a villamosenergia-termelésének több mint 50 százaléka, tavaly októberben pedig azzal került a világ figyelmének középpontjába, hogy kizárólag megújuló energiával működött, igaz, hogy csak öt órán keresztül. A mediterrán nemzet úgy tűnik, tovább halad ezen az úton, legalábbis erre enged következtetni a héten történt bejelentés, amelyben azt közölték, hogy 2025 és 2032 között elkészülhetnek az ország első tengeri szélerőműparkjai, írja az Euronews.

A vízi turbinatelepek becsült minimális kapacitása együttesen 12,4 gigawatt lesz, és összesen 2700 négyzetkilométeren, Kréta keleti, Rodosz déli, illetve az Égei-tenger középső részén, valamint az Evia-Chios tengelyen és a Jón-tengeren helyezkednek majd el.

A programért felelős Hellenic Hydrocarbons and Energy Resources Management Company (HEREMA) szerint a telepek két ütemben készülnek majd el, néhány 2025 és 2032 között, a többi pedig később. A legtöbb helyen lebegő szélerőműveket építenek majd, vagyis a szélturbinákat nem közvetlenül az óceánfenékhez, hanem a tenger aljához lehorgonyzott úszó platformhoz rögzítik. Hogy ez a technológia pontosan miért előnyös, arról egy korábbi cikkünkben írtunk részletesebben:

Megkezdte működését a világ legnagyobb úszó szélerőműparkja Norvégia partjainál Az Equinor szerint a szélerőművekkel történő villamosítás jelentősen csökkentheti az olajfúró tornyok CO2-kibocsátását, a környezetvédők azonban szkeptikusak ezzel kapcsolatban.

Környezetvédő csoportok arra hívták fel a figyelmet, hogy a tengeri szélerőművek károsíthatják a tengeri élővilágot, különösen a telepítésük során, ezért hangsúlyozták, hogy nem szabad a szélerőműveket ökológiailag érzékeny területeken építeni. A kivitelező cég válaszában kifejtette, hogy 20 kizárási kritériumot alkalmazott a kérdéses területek és a görög vizeken folytatott tengeri tevékenységek védelme érdekében. A nyilvánosan hozzáférhető környezetvédelmi hatásvizsgálat során figyelembe vették a nemzetbiztonságot, a repülőtereket, a turisztikai tevékenységeket és a tengeri élővilág szempontjait is.

A tengeri szélenergia nem csak Görögországnak, de Európa minden országának fontos, a becslések szerint ugyanis 2050-re az EU villamosenergia-termelésének 35 százaléka kizárólag tengeri forrásokból származik majd. Ez alapján a tengeri szélenergia az elkövetkező években jelentősen hozzájárul majd az EU éghajlat- és energiapolitikai céljaihoz. A tengeri megújuló energiára vonatkozóan a tagállamok nem régiben 2050-re elérendő, ambiciózus új célokat tűztek ki az EU mind az öt tengermedencéjére vonatkozóan.

Thodoros Skylakakis, Görögország környezetvédelmi és energiaügyi minisztere a bejelentés kapcsán azt nyilatkozta, hogy a tengeri szélerőművek és a hasonló beruházások nem csak azért fontosak, mert hozzájárulnak a görög energiafüggetlenséghez, hanem azért is, mert lehetővé teszik, hogy az ország a jövőben zöld energiát exportáljon. Ez pedig lehetőséget ad a további gazdasági növekedésre és arra, hogy Görögország regionális energiaközponttá válhasson.

A szélerőművek tervének hivatalos jóváhagyása az év végére várható, ezt követően pedig 2024-ben jelölik ki hivatalosan a beruházás pontos helyszíneit.

(Borítókép: Getty Images/Holger Leue)