Közleményük szerint a Virtuális Mayflower Projekt, a Birmingham Egyetem interaktív multimédia rendszerekkel foglalkozó csapatának az egyik legnagyobb kihívást jelentette, amivel valaha szembesültek: rengeteg időt szenteltek hiteles, történelmi kutatások keresésének, majd annak eldöntésére, hogyan használhatnák fel legjobban az interaktív technológiákat. A teljes projekt egyébként hat évig tartott.
Az egyetem munkatársai 2005 óta számos programban részt vettek - főként tenger alatti roncsokkal kapcsolatosakban -, melyeknél a virtuális valóság előnyeit kiaknázva úgyszólván láthatóvá tették a láthatatlan részleteket, mint ahogyan azt az 1990-es években tették a Virtuális Stonehenge projekt keretében. A virtuális Mayflower munkálatai kétszázötven mérföldnyire Plymouthtól keletre, a Pett Level Beachen, Hastings közelében kezdődtek. Ott áll ugyanis - azaz még ami megmaradt belőle - az Anne nevű, II. Károly haditengerészete számára épített, 1678-ban útnak indult hadihajó-roncsa. (1690-ben, a Beach Head csata során szándékosan megrongálták, nehogy a franciák kezére kerüljön.) Az egyetem munkatársai a Hastings Shipwreck Múzeummal együttműködve kidolgozták a hajó részletes és feltáró virtuális valóság modelljét, illetve a világon elsőként a kiterjesztett valóság (AR) technológia segítségével, felülnézetből is bemutatták a Mayflowert egy drón kameráján keresztül.
Hogy sikerre vigyék a sztorit, a csapat először ellátogatott Massachusettsbe, ahol a Mayflower II-t őrzik, illetve Plimoth ültetvényre, a puritánok első otthonának tartott helyszínére az új világban. Ezt követően háromszázhatvan fokos gömb alakú panoráma kamerákkal felvételeket készítettek a hajó számos részéről, valamint megnézték a helyi ültetvények birtokában lévő lenyűgöző jelmeztárat is. (Ez felbecsülhetetlen jelentőségű volt a virtuális zarándokok és a hajó legénységének későbbi rekonstrukciója során.) Plusz bemutatták nekik a Mayflower II „dereglyéjét” - a hajó kicsinyített mását, amelyet 1620-ban négy darabban szállítottak át az Atlanti-óceánon, majd összerakták, hogy a korai felderítő csapatokat a Cape Cod-félszigetre (ma Provincetown kikötőként ismert) szállítsák, később pedig a zarándokokat vitték vele a Plymouth Rockhoz.
A látogatás során összegyűjtött adatok, valamint az online elérhető 3D-s eszközök széles skálája lehetővé tette számukra a VR-jelenetek létrehozását mind a Mayflower, mind a kisebb, tengeri hajózásra alkalmatlan, végül Sutton kikötőnél (egykori nevén Sutton Pool) hagyott Speedwell részvételével. Ezután nekiláttak a hajó és a kikötő részletesebb verzióinak fejlesztésén. Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel szembesültek, az volt, hogyan lehet a legélethűbben megalkotni a Mayflower utasait és legénységét, valamint Sutton Pool lakóit. 2017-ben megismerkedtek a Perception Neutron mozgásrögzítő rendszerrel: az eszköz közvetlenül a testen viselhető, így egészen komplex mozgásokat is képes rögzíteni valós időben. Hamarosan megkezdték az első teszteléseket, de mivel nem voltak elégedettek a végeredménnyel, inkább Mike Acostára, a Royal Leamington Spa Főiskola videójáték-tervezőjére bízták az avatárok létrehozását. Ezek, valamint számos szerző és illusztrátor könyveiből és képeiről származó információk tették lehetővé a csapat számára a Sutton Pool területének részletes
3D-s modelljének kidolgozását, olyan elemekkel kiegészítve mint a világítás, a köd és egyéb környezeti hatások.
A weboldal látogatói részletesen elolvashatják a Virtual Mayflower történetet, a fejlesztők pedig azt remélik, hogy egy ilyen fontos történelmi esemény rekonstrukciója, nemcsak a Mayflower plymouthi villámlátogatásának jellegét hangsúlyozza, hanem méltón bemutatja a kikötő környékét is, valamint méltó örökségként szolgál a négyszázadik évfordulóra, és inspirációt ad a kreatív szakemberek jövő generációi számára.
Az IBM és a Promare programozói készítették el azt a mesterséges intelligenciával vezérelt szoftvert, és valamivel később az önvezető hajót, ami 2020 szeptember tizenhetedikén futott ki az Atlanti-óceánra, és ugyanazt az utat teszi meg, mint anno 1620-ban az első angol puritánokat szállító Mayflower. A járművet az AI Captain nevű program irányítja, méghozzá ember nélkül:
felismeri a közeledő hajókat és bójákat, kielemzi a veszélyes helyzeteket és ezek alapján parancsokat ad az irányítóközpontnak.
A hajó speciális műszereket kapott, amelyek tudományos vizsgálatokat folytatnak az óceán élővilágáról. Hajtását nap- és szélenergia biztosítja, de a biztonság kedvéért ellátták egy diesel-motorral is. Míg a négyszáz évvel ezelőtti út közel két hónapig tartott, ez a mostani csupán két hétig. Rob High, az IBM programozás-technikai igazgatója szerint az elmúlt négy évszázadban jelentős technológiai fejlődés történt szerte a világon, ezért napjainkban az a legfontosabb kérdés, hogy hogyan lehetne minél jobban kihasználni ezt a technológiát az emberiség javára, és biztonságosabb életet teremteni.
(Fotó: Museumsassociaton.org/Chris Harvey/ HIT Team, University of Birmingham/Modux Ltd)