Meddig él valójában egy tiszavirág?

2024 / 06 / 06 / Bobák Zsófia
Meddig él valójában egy tiszavirág?
Nem csak egy nap az élet a tiszavirág számára.

A Magyarország vizeiben is megtalálható tiszavirág (Palingenia longicauda) egyike a kérészek közé tartozó többezer fajnak, ami, ahogy arra neve is utal, főként a Tiszában található meg. Egy 2022-es tanulmány szerint emellett a Rába, a Prut folyó és a Dnyeszter területéről is jelentettek tiszavirág észleléseket. A rovarok másik nevüket, a hosszúfarkú kérészt, hosszú farksertéikről kapták, aminek köszönhetően a 12 centiméter is elérheti teljes testhosszuk. A tiszavirágok rajzása, ami éppen most zajlik a Tiszán, minden évben különleges látványt jelent, ahogyan a többezer vagy akár többmillió rovar egyszerre emelkedik a levegőbe a folyók felett, hogy elvégezzék a párzási rituálét, majd ennek végeztével és a peték lerakása után, máris meghaljanak.

Az életük ezen része valóban rövidke, mindössze pár órán át tart, de valójában ennél sokkal tovább élnek.

Három évig várják a vízben, hogy néhány pillanatig szabadon repülő felnőtt váljon belőlük. A kérészeket már Arisztotelész is ephemeronként, azaz 'egy napig tartóként' emlegette, de a görög tudós idejében a szakértők még kevésbé térképezték fel a jelenséget és hiányosabbak voltak az ismereteik a rovarokkal kapcsolatban.

A rajzás után a tiszavirág petéi a víz aljára süllyedve elhelyezkednek az agyagos talajban, ahol kikelnek, majd a lárvák, különféle veszélyekkel dacolva, a vízben folytatják növekedésüket, hogy az életük legutolsó szakaszában levessék bőrüket, szubimágóvá és imágóvá váljanak és kirajzanak a késő délutáni, esti órákban tartott rituáléra. A kérészek különböző fajai más-más módon valósítják meg ezt a ciklust, de vannak alapvető hasonlóságok az életmódjuk tekintetében. A speciális állatok tanulmányozása révén a kutatók betekintést kaphatnak a repülő rovarok elterjedésének mikéntjébe, vagyis azokba az evolúciós folyamatokba, amelyek egykor lehetővé tették a rovarok számára az újfajta élőhelyek és területek meghódítását. A kérészek egyedülálló, rejtett életéről Luke M. Jacobus, az Indianai Egyetem-Columbus Purdue Egyetem professzora és a kérészek szakértője árul el további részleteket (magyar felirattal).

(Fotó: Derzsi Elekes Andor/Wikimedia Commons)


Brazíliában már a cápákban is van kokain
Brazíliában már a cápákban is van kokain
Ez az első eset, hogy szabadon élő cápákban sikerült kimutatni a kokain maradványanyagait – súlyosbítja a helyzetet, hogy az összes vizsgált állatban megtalálták a kábítószer nyomait.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.