Meddig él valójában egy tiszavirág?

2024 / 06 / 06 / Bobák Zsófia
Meddig él valójában egy tiszavirág?
Nem csak egy nap az élet a tiszavirág számára.

A Magyarország vizeiben is megtalálható tiszavirág (Palingenia longicauda) egyike a kérészek közé tartozó többezer fajnak, ami, ahogy arra neve is utal, főként a Tiszában található meg. Egy 2022-es tanulmány szerint emellett a Rába, a Prut folyó és a Dnyeszter területéről is jelentettek tiszavirág észleléseket. A rovarok másik nevüket, a hosszúfarkú kérészt, hosszú farksertéikről kapták, aminek köszönhetően a 12 centiméter is elérheti teljes testhosszuk. A tiszavirágok rajzása, ami éppen most zajlik a Tiszán, minden évben különleges látványt jelent, ahogyan a többezer vagy akár többmillió rovar egyszerre emelkedik a levegőbe a folyók felett, hogy elvégezzék a párzási rituálét, majd ennek végeztével és a peték lerakása után, máris meghaljanak.

Az életük ezen része valóban rövidke, mindössze pár órán át tart, de valójában ennél sokkal tovább élnek.

Három évig várják a vízben, hogy néhány pillanatig szabadon repülő felnőtt váljon belőlük. A kérészeket már Arisztotelész is ephemeronként, azaz 'egy napig tartóként' emlegette, de a görög tudós idejében a szakértők még kevésbé térképezték fel a jelenséget és hiányosabbak voltak az ismereteik a rovarokkal kapcsolatban.

A rajzás után a tiszavirág petéi a víz aljára süllyedve elhelyezkednek az agyagos talajban, ahol kikelnek, majd a lárvák, különféle veszélyekkel dacolva, a vízben folytatják növekedésüket, hogy az életük legutolsó szakaszában levessék bőrüket, szubimágóvá és imágóvá váljanak és kirajzanak a késő délutáni, esti órákban tartott rituáléra. A kérészek különböző fajai más-más módon valósítják meg ezt a ciklust, de vannak alapvető hasonlóságok az életmódjuk tekintetében. A speciális állatok tanulmányozása révén a kutatók betekintést kaphatnak a repülő rovarok elterjedésének mikéntjébe, vagyis azokba az evolúciós folyamatokba, amelyek egykor lehetővé tették a rovarok számára az újfajta élőhelyek és területek meghódítását. A kérészek egyedülálló, rejtett életéről Luke M. Jacobus, az Indianai Egyetem-Columbus Purdue Egyetem professzora és a kérészek szakértője árul el további részleteket (magyar felirattal).

(Fotó: Derzsi Elekes Andor/Wikimedia Commons)


Tisztelet magunk és mások felé – miért fontos kijelölni a határainkat?
Tisztelet magunk és mások felé – miért fontos kijelölni a határainkat?

A szezon eleganciája nemcsak a megjelenésen múlik, hiszen a figyelmesség, a finom gesztusok és a személyes határok tiszteletben tartása ugyanúgy a harmonikus ünnepek részei, mint egy jól megválasztott összeállítás. Akár családi vacsoráról, baráti összejövetelről vagy évzáró partiról van szó, a megfelelő kommunikáció, illetve az önazonosság megkerülhetetlen ahhoz, hogy mindenki felszabadultan érezhesse magát. A JTI protokoll- és etikett szakértője, Dr. Kibédi-Varga Katalin segít eligazodni abban, hogyan jelöljük ki határainkat úgy, hogy közben az ünnepi események könnyedek és elegánsak maradjanak.

A jövő megérkezett Fehérvárra – az ország egyik legmodernebb BYD szalonjában jártunk
A jövő megérkezett Fehérvárra – az ország egyik legmodernebb BYD szalonjában jártunk
Ha eddig azt hitted, hogy az autóvásárlás a papírmunkáról és a hónapokig tartó várakozásról szól, akkor ideje újra átgondolni. Székesfehérváron olyat mutatott az Autócentrum Szabó, ami téged is érdekelhet, ha a jövő autózását keresed.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.