Meddig él valójában egy tiszavirág?

2024 / 06 / 06 / Bobák Zsófia
Meddig él valójában egy tiszavirág?
Nem csak egy nap az élet a tiszavirág számára.

A Magyarország vizeiben is megtalálható tiszavirág (Palingenia longicauda) egyike a kérészek közé tartozó többezer fajnak, ami, ahogy arra neve is utal, főként a Tiszában található meg. Egy 2022-es tanulmány szerint emellett a Rába, a Prut folyó és a Dnyeszter területéről is jelentettek tiszavirág észleléseket. A rovarok másik nevüket, a hosszúfarkú kérészt, hosszú farksertéikről kapták, aminek köszönhetően a 12 centiméter is elérheti teljes testhosszuk. A tiszavirágok rajzása, ami éppen most zajlik a Tiszán, minden évben különleges látványt jelent, ahogyan a többezer vagy akár többmillió rovar egyszerre emelkedik a levegőbe a folyók felett, hogy elvégezzék a párzási rituálét, majd ennek végeztével és a peték lerakása után, máris meghaljanak.

Az életük ezen része valóban rövidke, mindössze pár órán át tart, de valójában ennél sokkal tovább élnek.

Három évig várják a vízben, hogy néhány pillanatig szabadon repülő felnőtt váljon belőlük. A kérészeket már Arisztotelész is ephemeronként, azaz 'egy napig tartóként' emlegette, de a görög tudós idejében a szakértők még kevésbé térképezték fel a jelenséget és hiányosabbak voltak az ismereteik a rovarokkal kapcsolatban.

A rajzás után a tiszavirág petéi a víz aljára süllyedve elhelyezkednek az agyagos talajban, ahol kikelnek, majd a lárvák, különféle veszélyekkel dacolva, a vízben folytatják növekedésüket, hogy az életük legutolsó szakaszában levessék bőrüket, szubimágóvá és imágóvá váljanak és kirajzanak a késő délutáni, esti órákban tartott rituáléra. A kérészek különböző fajai más-más módon valósítják meg ezt a ciklust, de vannak alapvető hasonlóságok az életmódjuk tekintetében. A speciális állatok tanulmányozása révén a kutatók betekintést kaphatnak a repülő rovarok elterjedésének mikéntjébe, vagyis azokba az evolúciós folyamatokba, amelyek egykor lehetővé tették a rovarok számára az újfajta élőhelyek és területek meghódítását. A kérészek egyedülálló, rejtett életéről Luke M. Jacobus, az Indianai Egyetem-Columbus Purdue Egyetem professzora és a kérészek szakértője árul el további részleteket (magyar felirattal).

(Fotó: Derzsi Elekes Andor/Wikimedia Commons)


Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Olyan ősi ez az ökoszisztéma, hogy még a dinoszauruszok előtti időből származik.
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Egész váratlan dolog nyír majd ki minket (ha addig minden mást megúszunk): egy új szuperkontinens, a Pangea Ultima. Időpontra is van ötlet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.