Idegtudósok 14 éven keresztül tanulmányozták egy buddhista szerzetes agyát, és érdekes dolgot figyeltek meg

2020 / 03 / 19 / Bobák Áron
Idegtudósok 14 éven keresztül tanulmányozták egy buddhista szerzetes agyát, és érdekes dolgot figyeltek meg
A kutatók eddig is feltételezték, hogy a rendszeres meditációnak köze lehet a szellemi fiatalság megőrzéséhez, egy új tanulmány viszont minden eddiginél kézzelfoghatóbb adatokat szolgáltat ennek alátámasztására. A Wisconsini Egyetemen működő Egészséges Elmék központja egy 14 éven keresztül tartó kutatás eredményeit publikálta néhány héttel ezelőtt a Neurocase című tudományos folyóiratban, a megállapításaik pedig egészen figyelmre méltóak.

A kutatásban egy tibeti buddhista szerzetes, Jongej Mingyur Rinpocse volt a segítségükre, aki a Tergar Meditációs Közösségnek, vagyis a buddhista meditációs központok nemzetközi hálózatának az egyik vezetője. A szerzetes megengedte az idegtudósoknak, hogy időről-időre MRI-felvételt készítsenek az agyáról, miközben a kísérlet részeként ugyanezt megtették egy kontrollcsoporttal is, aminek tagjait átlagos, wisconsini lakosok alkották. Az éveken keresztül tartó kísérlet végén a kutatók az eredményeket betáplálták a BrainAGE nevű, gépi tanuláson alapuló szoftverbe, ami az agy szürkeállománya alapján képes megbecsülni, hogy hány éves az alanyok agya. Az adatok azt mutatták, hogy amíg a kontrollcsoport tagjainak az agya a valós életkorukhoz hasonlóan öregedett,

a 41 éves szerzetes agya olyan öreg volt, mint egy 33 évesé.

Richard Davidson, az Egészséges Elmék Központjának vezetője szerint a szürkeállomány vizsgálata különösen alkalmas arra, hogy következtessünk az agy korára, hiszen amikor az agy elkezd sorvadni, a szürkeállomány is ritkul. A témában korábban egy könyvet is író Davidson szerint a szerzetes esetében nem csak a szürkeállomány mennyisége volt figyelemre méltó, de az is, hogy az agya korábban kezdett “érni”, így például korábban fejlődtek ki teljesen azok az agyterületek, amik a koncentrációért felelősek.


Richard Davidson, a kutatás vezetője (balra), és Jongej Mingyur Rinpocse (jobbra)

Azt az idegtudós is elismeri ugyanakkor, hogy a szerzetes eredményeiben más tényezők is szerepet játszhattak, például az étkezési szokásai, vagy hogy olyan helyen él, ahol nem nagyon van légszennyezés. Több mint valószínű ugyanakkor, hogy a kiemelkedő eredményeiben a több mint hatvanezer, meditációval töltött óra is szerepet játszott, de hogy pontosan milyet, azt csak további kutatásokkal lehet majd pontosan meghatározni.

A meditáció jótékony hatását az emberi elmére nem most vizsgálták először, a Harvard Egyetem neurológusa, Sara Lazar már 2015-ben felhívta rá a figyelmet, hogy a rendszeres meditáció átalakíthatja az emberek agyát. Az akkori kísérletben egy rendszeresen meditáló és egy nem meditáló emberekből álló csoport agyát vizsgálták, és arra a megállapításra jutottak, hogy a meditálók prefrontális kérgében a szürkeállomány mennyisége egy 25 éves ember szintjén mozog. A prefrontális kéreg felel többek között a kognitív képességekért. Ezek az eredmények már csak azért is nagyon fontosak lehetnek, mert az újabb kutatások szerint az emberi agy teljesítőképessége már jóval azelőtt elkezd hanyatlani, hogy ennek kézzelfogható jelei lennének: a Univerity College London (UCL)  2012-es tanulmánya szerint az emberek szellemi képességei már 45-49 éves korukban is átlagosan 3,6%-kal csökkenek.

Jongej Mingyur Rinpocse amúgy tibeti szerzetestől némileg meglepő módon meglehetősen otthonosan mozog a 21. század vívmányai között, például rendszeresen posztol videókat a Youtube-ra, ahol többek között a meditáció alapjaiba is bevezeti a nézőket, néhány napja pedig a koronavírus-járványról is megosztotta a gondolatait.

(Forrás: Livescience, Fotó: Getty, Center for Healthy Minds)


Felülmúlhatatlan karácsonyi tipp – ezzel biztosan nem lősz mellé
Felülmúlhatatlan karácsonyi tipp – ezzel biztosan nem lősz mellé
Az ideális ajándék praktikus, elegáns, és valóban hasznos – pont, mint a Braun S9 Pro+ elektromos borotva.
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogy áll a magyar lakosság generációkra bontva a kiberbiztonsághoz? – Erről szól az ESET rendkívül átfogó felmérése, amelyből olyan meglepő eredmények is kiderülnek, hogy kik a romantikus csalások legfőbb célpontjai, miközben az adott csoport nem is nagyon ismeri ezt a fenyegetést.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.