A Naprendszer öt törpebolygója, az Erisz, a Ceres, a Makemake, a Haumea és a Plútó közül egyértelműen utóbbi a legismertebb, hiszen rövid ideig hivatalosan is teljes jogú bolygónak számított.

A bolygó felfedezéséhez vezető út az Uránusz megfigyelésével kezdődött, amelynek pályája a 19. században apró, de feltűnő eltéréseket mutatott Newton-féle gravitációs elmélet előrejelzéseihez képest. 1846-ban Urbain Le Verrier francia csillagász egy addig ismeretlen bolygó hatásával magyarázta az eltéréseket, számításai pedig végül a Neptunusz felfedezéséhez vezettek.

Az Uránusz pályájában azonban továbbra is maradtak megmagyarázhatatlan apró eltérések, amiből 1905-ben Percival Lowell amerikai csillagász arra következtetett, hogy egy újabb, távoli ismeretlen bolygó okozza ezeket a zavarokat, és pályaszámításai alapján 1930. február 18-án Clyde Tombaugh, az arizonai Lowell Obszervatórium munkatársa valóban rábukkant a Plútóra.

Az új égitestet hamarosan bolygónak nyilvánították, amit a 11 éves Venetia Burney Phair javaslatára Plútónak neveztek el. Hosszú évtizedeken át a Naprendszer kilencedik bolygójaként tartották számon, 2006-ban azonban a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) törpebolygóvá sorolta vissza, mivel bár a Plútó a Nap körül kering és közel gömb alakú, nem uralja a saját pályáját, vagyis nem „takarította ki” a környezetét a számottevő méretű más égitesteketől (itt kivételt képeznek a saját holdak). Ez a lépés olyan visszhangra talált, hogy az Egyesült Államokban a 2006-os év szavának a bolygó nevéből képzett, lefokozott, leértékelt jelentésű plutoed szót választották.

Mindez nem jelenti azt, hogy jelentéktelen lenne, hiszen holdjai is vannak: a Plútó körül öt ismert hold kering, amelyek közül a legnagyobb a Charon, ez körülbelül feleakkora, mint maga a Plútó, amivel ez a legnagyobb hold a hozzá tartozó égitesthez viszonyítva az egész Naprendszerben – ezért is emlegetik őket kettős bolygóként.

A Plútó napjai roppant hosszúak, körülbelül 153 földi óráig tartanak, ám ez eltörpül az évei mellett, hiszen 248 földi év alatt kerüli meg a Napot, vagyis felfedezése óta egyetlen év sem telt még el a Plútón, arra majd 2178. március 23-án kerül sor, vagyis mi már egészen biztosan nem fogjuk megélni.

(Forrás: IFL Science, fotó: NASA/JHUAPL/SwRI)

Ez is érdekelhet:

Egyetlen percbe sűrítve: így vándoroltak a kontinensek az elmúlt 1,8 milliárd évben Bár a talaj a mindennapokban szilárdnak és mozdíthatatlannak tűnik a lábunk alatt, a valóságban a Föld felszíne évmilliárdok óta folyamatos mozgásban van.

A Hold nemcsak kísér a Földet, hanem el is tesz belőle egy darabot Egy friss kutatás szerint a Hold milliárdok óta csendben lakmározik a Föld légköréből.

Felfedeztek egy furcsa objektumot, ami kulcs lehet a világegyetem eddig alig ismert oldalának megértéséhez A csillagászok egy olyan égi különlegességre bukkantak, amilyenre eddig még nem volt példa: egy rejtélyes objektumra, amely új megvilágításba helyezheti a galaxisok születését és a világegyetem legkorábbi korszakának fejlődését.