"Még nem lehet tudni, hogy hány hallgató van, aki technikai vagy egyéb problémák miatt lemorzsolódhat az oktatásból" 2020 / 06 / 25 / Perei Dóra

Amikor Juhász Gábort 2015-ben az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánjává választották, egyik fő céljaként a felsőoktatási környezet állandó változásához való alkalmazkodást jelölte meg. A járványra tekintettel elrendelt távoktatás során e célkitűzés sikerét a TáTK a gyakorlatban is bizonyíthatta. "Az volt a stratégiánk, hogy oktatóink ne futurisztikus távoktatási megoldásokban gondolkodjanak, hanem olyan rendszert alkalmazzanak, amely minden hallgatónak biztosítja az oktatás alapfeltételeit"-mondta a dékán, egyben felhívta a figyelmet arra: még nem lehet tudni, hogy hány olyan hallgató van, aki technikai vagy egyéb problémák miatt lemorzsolódhat az oktatásból. A kar vezetője beszámolt azokról az új kutatásokról is, amelyek a járványügyi korlátozások társadalmi hatásait vizsgálják. Juhász Gábor habilitált egyetemi docens az ELTE TáTK Szociális Tanulmányok Intézete oktatója, a Szociálpolitika Tanszék vezetője. 1986-ben érettségizett az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban, 1992-ben summa cum laude minősítéssel szerzett jogi diplomát az ELTE ÁJK-n. 1993-ban TEMPUS ösztöndíjjal politikatudományt és szociálpolitikát tanult az az Edinburgh-i Egyetemen, ahol mestervégzettséget szerzett. Kutatóként dolgozott az ELTE Szociológia és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központban és a New York-i székhelyű New School for Social Research-ben. PhD-fokozatát 1999-ben szerezte meg szociológiai tudományokból, kutatási területei a szociális jogok nemzetközi és alkotmányos védelme, a szociális jogok hatásossága, az összehasonlító szociális jog valamint a magyar és európai szociálpolitika. (Fotó: Needpix)
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Milyen távolságból nézzük a mobiltelefon kijelzőjét, hogy ne legyen baja a szemünknek?
Milyen távolságból nézzük a mobiltelefon kijelzőjét, hogy ne legyen baja a szemünknek?
Az okostelefonok viszonylag apró képernyőjének állandó nézegetése különféle látási problémákhoz vezethet, az enyhébb szemkifáradástól a rövidlátásig. A problémák elkerülésében az is segíthet, ha az eszközt megfelelő távolságba tartjuk magunktól.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.