Jim Free, a NASA kutatórendszer-fejlesztési munkatársa tegnap bejelentette, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben, még szeptemberben kilőhetik az SLS-t – a két szóba jöhető dátum ebben a hónapban szeptember 23. és szeptember 27. lehetnek – számol be róla a Space.com. Hogy a startkísérletre egyáltalán sor kerülhet ezen dátumok valamelyikén, arra sem érdemes feltétlen nagyobb összegben fogadni, mivel a NASA-nak addig ki kell javítania a hidrogénszivárgást, le kell vezényelnie egy feltöltési tesztet, valamint meg kell szereznie az Űrhaderő engedélyét is. Az SLS kilövésével kapcsolatos problémákat a lentebbi cikkünkben foglaltuk össze:

Csak nem akar összejönni a holdrakéta kilövése – de miért? Tegnap másodszor nem jött össze az SLS startja, vagyis az Artemis 1 első, kritikus lépése ismét nem sikerült. Kérdés, hogy mi állhat a háttérben?

A többi feltétel valószínűleg nem igényel túl sok magyarázatot, ezért most foglalkozzunk az említett engedéllyel: az Űrhaderőnek kell ugyanis jóváhagynia, hogy az SLS repülésmegszakító rendszerének (FTS) az akkumulátora esetében meghosszabbítsák azt az időt, amikor legközelebb ellenőrizni kellene – ez a rendszer az, amely hiba esetén megsemmisíti a rakétát, és ezt 25 napot követően ellenőrizni kellene. Ehhez azonban a rakétának el kell hagynia a kilövőállást, mivel a tesztet csak a hangárban lehet lefuttatni. Ha erre most sor kerülne, az több hetes csúszást jelentene, ami miatt a startkísérlet mindenképp októberre csúszna. Jim Free elmondása szerint ezt a kérelmet a héten már benyújtották, és az Űrhaderőnél megértőnek tűntek. Hozzá kell tenni, hogy a fentebb említett 25 nap is már egy meghosszabbított idő, mivel eredetileg 20 nap után kellene a rendszerellenőrzést végrehajtani.

Az SLS kudarca kapcsán nem tolongtak a vezető iparági szereplők, hogy kifejtsék a véleményük, Elon Musk mindenesetre arra célzott, hogy az üzemanyagként használt hidrogén nagyon nehezen kezelhető, így ez lehet a legfőbb ok:

Nagyon egyszerűen oldaná meg a holdrakéta hidrogénszivárgását Elon Musk Nem használna hidrogént – legalábbis erre utalt a Twitteren, és nagyjából ő az egyetlen fontos iparági szereplő, aki bármilyen módon kommentálta az SLS startjának eddigi kudarcait.

A Futurism pedig interjút készített Sean O'Keefe-fel, aki 2001 és 2004 között vezette a NASA-t, és ebben kikérték a véleményét az SLS kudarcáról is, egész pontosan arról, hogy mi történik, ha a többi kísérlet is kudarccal fog zárulni. O'Keefe szerint erről kár spekulálni, mert ő a saját idejéből nem emlékszik vissza egyetlen startra sem, ami gördülékenyen ment volna, a késések, csúszások mindig is a hasonló küldetések részét képezték, és ennek oka a NASA fokozott törekvése a biztonságra. A NASA korábbi feje elmondta a véleményét a magáncégek fejlesztéseiről (SpaceX, Blue Origin), és szerinte ezek a cégek a rakétagyártás és az űrutazás fejlesztését az évtizedek alatt a NASA-tól vették át, de az űrhivatalnál hatékonyabban és jobb teljesítmény mellett művelik. Arra kérdésre azonban, hogy jó stratégia volt-e bevonni ezeket a magánvállalatokat a rakétafejlesztésbe, és mi lehet a következő lépés, O'Keefe azt válaszolta, hogy erre nehéz válaszolni, mert a cégek bár jelentősen optimalizálták a fejlesztési folyamatokat, de forradalmi előrelépés ebben a kontextusban egyelőre nem történt.