Az Intuitive Machines Athena elnevezésű leszállóegysége landolt a Hold felszínén, fedélzetén a magyar Puli Space Technologies két neutron spektrométerével, de az űreszköz pozíciója még kétséges. Az IM-2 misszió a NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Services) programjának része, aminek keretében a magáncég által a Holdra szállított tudományos eszközökkel alaposabban feltérképezik az égitest felszínét, és adatokat gyűjtenek egy jövőbeli emberes misszió kivitelezéséhez. A mostani landolás az Intuitive Machines második eredményes holdmissziója lehet: az első, IM-1 küldetés tavaly februárban többé-kevésbé sikeresen zárult, bár akkor az Odysseus az oldalára dőlt a felszínre ereszkedés után.
Az Athena, amennyiben működőképes állapotban van, a tervek szerint 14 napot tölt tudományos munkákkal, majd a holdi éjszaka beálltával befejezi küldetését. A rakományok között helyet kapó Vízszimataló, azaz Lunar Water Snooper fő feladata a vízjég nyomai után való nyomozás lesz a landolás helyszínén, vagyis a Hold déli pólusa közelében. A két spektrométert a Micro Nova Hopper nevű drón fogja a leszállóegység környékén fuvarozni, így a Vízszimatolók nem csak a landolási ponton, hanem egy közeli, állandó sötétségbe burkolózó kráterben is tudnak majd megfigyeléseket végezni.
Az Athena landolása izgalmasra sikeredett, a leszállás után több mint 20 perccel az irányítóközpont még nem tudta megerősíteni az űreszköz pozícióját, bár a jelek arra utaltak, hogy a leszállóegység elérte a felszínt. Az azonban kérdéses, hogy milyen módon landolt az űreszköz, a megfelelő helyzetben áll-e, és kapnak-e elég energiát a napelemek a töltéshez. A berendezések nagy részét első körben lekapcsolták, hogy takarékoskodjanak az energiával, de gyorsan bebizonyosodott, hogy valamennyi napenergia jut az űreszközhöz, és direkt kommunikációs kapcsolatot is sikerült létesíteni vele. Az élő közvetítés végéig még nem derült ki, hogy valójában mire is lehet számítani az Athénával kapcsolatban.
(Fotó: Intuitive Machines)