Egy friss, lektorálás alatt álló munka (Andres Escala és társai) szerint a pöttyökre (LRD-k, azaz Little Red Dots) felmerült két fő magyarázat valójában nem zárja ki egymást, hanem szépen kiegészíti egymást.

Kezdetben az LRD-k extrém sűrű, csillagokkal teli rendszerek. A hatalmas belső sűrűség miatt idővel elkerülhetetlenül masszív fekete lyuk alakul ki a központjukban, és a galaxis magja aktívvá válhat. A mérések szerint kevés röntgensugárzást látunk, ami arra utal, hogy ezek az objektumok többnyire a fejlődés korai szakaszában vannak. Szokatlan az arány is:

„A közeli univerzumban a fekete lyuk tömege a galaxis tömegének nagyjából 0,1%-a, LRD-k esetén viszont akár 10% körüli lehet” – mondja Escala.

Az LRD-k ráadásul legalább tízszer kompaktabbak, mint a tipikus kis galaxisok (kb. 100 parszek vs. 1 kiloparszek).

Ha ez igaz, a Webb-pöttyök nem anomáliák, hanem az óriási fekete lyukak bölcsői. Vagy ahogy Escala fogalmaz:

„Az LRD-k valószínűleg a legkedvezőbb helyek a masszív fekete lyukak keletkezésére.”

(Kép: ASA/ESA/CSA/STScI/Dale Kocevski)