A tudósok és a filozófusok nem igazán tudtak eddig megegyezni ebben a kérdésben, ám most úgy tűnik, hogy konszenzusra jutottak. A nagy kiegyezést egy véleménycikkben hozták nyilvánosságra, ami a Trends in Cognitive Sciences folyóiratban jelent meg, és a benne foglaltak szerint:

a tudat kicsit mindkettő, azaz mind a folyamatos, mind pedig a diszkrét működési állapot jellemzi.

A svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) pszichofizikusai szerint miközben agyunk a háttérben folyamatosan feldolgozza és elemzi a minket ért ingereket, egyfajta tudatosságot nem igénylő folyamatban, tudatunk csak bizonyos diszkrét pillanatokban jut hozzá ehhez az információhoz, és mutat aktív tudatosságot.

"A tudatos információfeldolgozást túlértékelik" - írta Michael Herzog vezető szerző egy sajtóközleményében. „Nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítanunk a sötét, tudattalanul folyó feldolgozási időszaknak. Csak azt hisszük, hogy tudatosak vagyunk az idő minden pillanatában.”

Biciklizés közben például, testünk számos apró korrekciót végez, tudatosság nélkül feldolgozva és felhasználva számtalan információt, a bicikli egyensúlyi állapotáról, az útról, a környezetünkről, stb. Így nem is esünk el. A most felállt konszenzus persze nem válaszol meg minden nyitott kérdést. Meddig tartanak ezek a diszkrét tudatossági periódusok a tudatban? Vajon ez egyénenként változik, és ha igen, minek a mentén? Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs válasz.

„Arra a kérdésre sincs válasz, hogy mi szükség van egyáltalán a tudatosságra, és mit lehet tenni tudat nélkül? Fogalmunk sincs" - írta Herzog.

(Forrás: Futurism Képek: Pixabay)