A NASA OSIRIS-REx küldetés célja a Földre akár veszélyt is jelentő Bennu aszteroida titkainak a megfejtése volt – az űrszonda 2020 végén mintákat gyűjtött a robusztus égitestről. A 2016-ban indított küldetés célja 60 gramm aszteroidaminta begyűjtés volt Bennuból, de az eredmény végül ennek a kétszerese lett, így mennyiségre ez a legjelentősebb visszahozott aszteroida-minta, amely felülmúlja a japán Hayabusa küldetéseket is.

Mint arról a New Scientist beszámol, a 2023 szeptemberében a Földre visszahozott minta egy lenyűgöző múltról tanúskodik, amikor is a Bennu egy vízben gazdag bolygó része lehetett, amelyen akár az élet is kialakulhatott. Dante Lauretta, a küldetés vezető kutatója úgy véli, hogy Bennu eredete egy ősi óceáni világba nyúlik vissza, amely hasonló lehett a Szaturnusz Enceladus holdjához a röntgendiffrakciós ásványelemzés alapján.

A vizsgálat során kiderült, hogy a Bennuról begyűjtött kőzet túlnyomórészt agyagból és szerpentinitekből áll – ez utóbbi a tengerfenék alatt a víz-kőzet kölcsönhatások során kialakuló ásványokat jelenti, amelyek hőt bocsátanak ki. A csapat azt is megállapította, hogy Bennu sötét kőzetének egy részét fényesebb anyag vékony kérge borítja. Lauretta szerint ez egy kalciumban és magnéziumban gazdag foszfát ásvány, amely rendkívül ritka. Mint elmondta:

“Soha nem láttam még ilyet.”

Ami igazán érdekes, hogy a közelmúltban épp ezt az anyagot azonosították a Szaturnusz Enceladus holdjának felszínéről előtörő vízcsóvákban. A feltételezések szerint pedig az Enceladus jeges kérge alatt folyékony víz-óceán található, amelynek a mélye a Naprendszer egyik legvalószínűbb helye, ahol élet elképzelhető. A mintában úgynevezett “nanoglobulusokat” is találtak – ezek apró, buborékszerű szerkezetek, amelyeket úgy lehet elképzelni, mint a vízben lévő olajcseppeket. Mint Lauretta elmondta:

“Ezek izgalmasak lehetnek az élet eredetének szemszögéből. Olyanok, mint a protosejtek.”

A nanoglobulusok bizonyíték lehet a kompartmentalizációra – tehát arra a részekre osztásra, amely az élethez elvezethet. A kompartmentalizáció ugyanis az élőlények egyik sajátos tulajdonsága – ehhez elég arra gondolnunk, hogy például a mi testünk is sejtekre osztható, ami pedig szintén kisebb részekre osztható fel. Épp ezért a vegyi anyagok különböző csoportjainak a szétválasztása kulcsfontosságú lépés az élet kialakulásában. Mint a kutató hozzátette:

“Ha erre képes vagy, akkor innen beindulhat akár az anyagcsere is.”

Azon kérdés kapcsán, hogy talált-e aminosavat – a fehérjék építőköveit, amelyek nélkülözhetetlenek az élethez – Lauretta úgy nyilatkozott, hogy ezek az eredmények “annyira érdekesek”, és néhány héten belül nyilvánosan meg is osztják őket.

Magyarán akkor  egykori életre utaló nyomokat találtak a Bennun? Lauretta hangsúlyozza, hogy nem állítja, hogy erre lenne bizonyítéka, ahogy maga az óceánvilág hipotézis sem bizonyított egyelőre – viszont az élet eredete utáni kutatás egy nagyobb terület, ami ezen minták tanulmányozása kapcsán is felmerül. Ennek oka, hogy bár hasonló óceánfenéki közeg a Földön is akad, ahol tanulmányozható, ahogy a kémia átalakul biológiába, de mivel a Földön az élet mindenütt jelen van amúgy is, ez a bolygón csak nehezen vizsgálható – a hasonló, hidrotermikus kiáramlásokból származó minták idegen égitesteken azonban rengeteget elárulhatnak nekünk az élet eredetéről, sőt az élethez vezető esetleges törvényszerűségekről is.

(Kép: NASA/Erika Blumenfeld, Joseph Aebers)