Meglepő, de valóban új elmélet a Tunguszka-esemény magyarázatára
2020 / 05 / 31 / justin.viktor
Meglepő, de valóban új elmélet a Tunguszka-esemény magyarázatára
1908. június 30-a reggel hét óra után valamivel, egy ember ül a szibériai Vanavara postahivatalának tornácán. Nem valószínű, hogy gondolna bármi ilyesmire, de néhány pillanat múlva, hirtelen kirepül majd a székéből, és a hőség olyan hatalmasra nő, mintha kigyulladt volna a ruha, amit visel. Mindez a robbanástól 65 kilométerre történik, ami nagyjából Tatabánya vagy Székesfehérvár távolsága a fővárostól. A Tunguszka-robbanás okozója talán még ma is itt kering a nap körül.

Robbanás az égen

1908 június 30-án reggel hatalmas robbanás rázta meg a Podkamennaya Tunguszka folyó körzetét, Oroszország Jenyiszejszk kormányzóságában, amit ma Krasznojarszki határtterületként (Kraj) ismerünk. A robbanás, ami több mint 2000 négyzetkilométeren a földre fektette a fákat, a Tunguszka-esemény nevet kapta, és hivatalosan becsapódási eseményként tartjuk számon, annak ellenére, hogy becsapódási krátert soha nem találtak. 

A hely civilizációtól való távolságát, és az esemény idején rendelkezésre álló korlátozott műszeres vizsgálati lehetőségeket figyelembe véve, a kiváltó ok és a nagyságrend modern tudományos értelmezései elsősorban a károk felmérésére és az esemény után évekkel később elvégzett geológiai vizsgálatokra támaszkodtak.


A fák sugár alakban a földre feküdtek a Tunguszka-robbanás következtében. A képet a Szovjet Tudományos Akadémia 1927-es Leonyid Kulik vezetésével zajló expedícióján készült, 19 évvel a robbanás után. (Kép: Wikipedia)

A legvalószínűbb ok egy légkörbe csapódó aszteroida lehetett, ami azonnal fel is robbant a légkörbe lépve, hasonlóan a 2013 évi cseljabinszki meteorbecsapódáshoz.  Ez megmagyarázná, hogy miért nem találtak nagy krátert a helyszínen. 

Tekintettel a becsapódási terület méretére, becslések szerint a Tungiszkai aszteroida közel 70 méteres lehetett. A Cseljabinszk-meteorit töredékeit hamarosan felfedezték a becsapódás után, a Tunguszka-esemény esetében azonban nem kerültek elő töredékek sem. Ez számos feltevést szült, az események okát kutatva, mint például jelentős földgáz-szivárgás a környéken, vagy akár egy idegen világból érkező űrhajó felrobbanása. 

Egy tanulmány most igyekszik új szempontokból vizsgálni az eseményt, és következtetéseiben arra utal, hogy azért nincsenek töredékek, mert az aszteroida egyáltalán nem tört darabjaira. Ehelyett egyszerűen lepattant a Föld légköréről.

A Tunguszka-eseményt illetően valóban újszerű gondolatot tesztelő tanulmányban a tudósok megvizsgálták a háromféle anyagból, vasból, kőből és vízjégből álló, 200, 100 és 50 méter átmérőjű aszteroidák áthaladásának feltételeit. 

Megállapították, hogy a legvalószínűbb eset egy kb. 200 méter átmérőjű vas aszteroida lehetett. Ha az objektumnak csekély a légkörre gyakorolt hatása, amikor a Föld felszínét 10 kilométerre megközelítve érinti azt, akkor nagyrészt érintetlen maradhatna, és visszatérhetne az űrbe, hogy nap közeli pályára kerüljön, ahol - ez esetben - ma is lennie kell.

A levegő gyors összenyomódása az aszteroida közelében elegendő lenne a megfigyelt robbanás előidézéséhez is. A tanulmány rámutat arra, hogy a lepattanó becsapódás pillanatnyi lehetséges megoldás, bár a mai állás szerint semmilyen módon nem lehet bizonyítani, hogy ez lenne a valódi ok.

(Forrás: Monthly Notices Képek: Wikipédia)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.