Egy új felfedezés szerint bolygónk magja talán teljesen egy ősi óceán aljzatába van csomagolva – számol be róla a LiveScience. Ez a vékony, sűrű réteg nagyjából 3200 kilométerrel a Föld felszíne alatt helyezkedik el, a mag és a bolygó középső rétege, az úgynevezett köpeny között.

A Föld belsejének tanulmányozása érdekében a szeizmológusok földrengéshullámokat mérnek, amelyek áthaladnak a bolygón, majd visszatérnek a Föld felszínére. Azáltal, hogy figyelik, miként változnak ezek a hullámok, miután áthaladtak a Földön belüli különböző struktúrákon, a kutatók térképet készíthetnek arról, hogyan néz ki a Föld belseje. A mag közelében elhelyezkedő, elszigetelt, egykori óceáni kéreg darabjait már korábban is azonosították ezzel a módszerrel. A mostani, új kutatás során a tudósok szeizmikus berendezéseket helyeztek el 15 állomáson az Antarktiszon, és három éven keresztül gyűjtöttek adatokat. A mostani egyébként az első olyan tanulmány, mely során a mag-köpeny határának nagy felbontású képalkotása a déli féltekéről származó adatok felhasználásával készült.

A most vizsgált réteg borotvavékony a maghoz képest, amely 724 km átmérőjű, és a köpenyhez képest is, amely nagyjából 2900 km vastag. Mint azt a vastagság kapcsán az egyik kutató elmondta:

"A vastagság helytől függően változik, egyes szigetek körülbelül 5 km, mások pedig 50 km vastagok."

Ez az ősi óceáni réteg valószínűleg akkor alakult ki, amikor a Föld tektonikus lemezei elmozdultak, aminek következtében óceáni részek kerültek a bolygó belsejébe a szubdukciós zónákban, ahol két lemez ütközik, és az egyiket a másik maga alá gyűri. Az idő múlásával az így felhalmozódott óceáni anyagok összegyűlnek a mag-köpeny határán, és a köpenyben lassan áramló kőzet tolja őket.

Habár tehát egy relatíve vékony rétegről van szó, a kutatók szerint mégis fontos funkciókkal bír bolygónk szempontjából. Az egykori óceáni aljzat darabokra tört szigetei amolyan “földalatti hegyekként” lehetővé teszik, hogy a magból hő távozzon. Mindez pedig azért is fontos, mert a Föld ezen részének hőmérsékleti viszonyai erősen befolyásolják a bolygó mágneses terét.

(Kép: Arizona State University/Edward Garnero és Mingming Li)