A TechCrunch-on olvasható hír szerint két kutatás is született a témában: az első a "gazdasági összekötöttséget" elemzi, vagyis azt, hogy az eltérő anyagi körülmények között élő csoportok tagjai mennyire vannak kapcsolatban egymással, illetve, hogy az összeköttetés összefügg-e a gazdasági kilátásaikkal. Tehát ha egy szegényebb ember gazdagabbakkal barátkozik, többet fog-e keresni a jövőben. A válasz egyértelmű: igen.
"A nagy bevétellel rendelkező barátok aránya az alacsony bevétellel rendelkezők körében az egyik legerősebb indikátora a felfele irányuló bevételi mobilitásnak, amellyel eddig találkoztunk."
Kiemelik: ha egy gyerek, akinek keveset keresnek a szülei, egy olyan megyében nőne fel, ahol a gazdasági összekötöttség hasonló, mint egy sokat kereső szülőkkel rendelkező, átlagos gyerek esetében, akkor felnőttkorára húsz százalékkal többet keresne. Most már csak az a kérdés, hogy hol alakulnak ki a szegényebbek és a gazdagabbak közötti kapcsolatok; ezzel foglalkozik a második tanulmány, amit az elsőhöz hasonlóan a Nature közölt. Eszerint az úgynevezett "strukturált társasági szerveződések", például az iskola vagy az egyházak ebben kiemelt szerepet játszanak, bár ezeknél is jellemző, hogy a hasonló anyagi helyzetűek elsősorban egymással barátkoznak.
Aki szeretne elmerülni a kutatás adataiban, az egy angol nyelvű, interaktív weboldalon vizsgálhatja meg, hogy mely amerikai megyékben a legkisebb és a legnagyobb a gazdasági összekötöttség. Az ilyen tanulmányok rámutatnak, hogy a Facebookhoz hasonló közösségi szolgáltatások milyen elképesztően sokat tudnak rólunk, és mennyire hasznosak lehetnek a tudományos közösségnek. Nem véletlen, hogy az EU korszakalkotó, a digitális szolgáltatásokról szóló törvénycsomagja, a DSA kiköti, hogy a legnagyobb platformoknak át kell adniuk az adataikat kutatóknak, elemzési célokra. Remélhetőleg ezek feledtetik majd a Facebook legemlékezetesebb ilyen malőrjét, a Cambdrige Analytica-botrányt.
(Borítókép: Andrew Moca/Unsplash)