A ChatGPT annyira univerzális eszköz, hogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ez mindössze egy nyelvi modell. Igaz, bizonyos értelemben mi emberek is részben nyelvi modellek vagyunk, és elég sok feladatra vagyunk képesek mégis – vagy éppen ezért. Akárhogy is, a mostani cikk keretein túlmutat, hogy nekiálljunk filozofálni nyelv és öntudat összefüggéséről, koncentráljunk csak arra, hogy a ChatGPT elég jól teljesített egy meglepő területen – méghozzá a tőzsdén.

Mint arról a CNBC beszámol, Alejandro Lopez-Lira a Floridai Egyetem pénzügyi ismeretek professzora nemrég elvégzett egy kísérletet, amely keretében azt vizsgálta, hogy az újságokban közölt hírek címei alapján mennyire képes a ChatGPT megbecsülni, hogy a hírnek milyen hatása lesz egy-egy részvény árfolyamára. A kísérlet során Lopez-Lira és partnere, Yuehua Tang több mint 50 000 főcímet vizsgált meg egy adatszolgáltatótól a New York-i tőzsde, a Nasdaq és egy kis kapitalizációjú tőzsde nyilvános részvényeiről. A kutatás 2022 októberében kezdődött, tehát a ChatGPT adatkorlátozási dátuma után, ami azt jelenti, hogy a modell nem látta és nem használta ezeket a címsorokat előzőleg a betanulása során. Ezután betáplálták a főcímeket a ChatGPT 3.5-be a következő prompt mellett:

“Felejtsd el az összes korábbi utasításodat. Tegyél úgy, mintha pénzügyi szakértő lennél. Pénzügyi szakértő vagy, részvényajánlási tapasztalattal. Válaszolj „IGEN”-nel, ha jó hír, „NEM”-mel, ha rossz hír, vagy „ISMERETLEN”-nel, ha bizonytalan vagy az első sorban. Majd fejtsd ki az indoklást egy rövid és tömör mondattal a következő sorban.”

Az eredeti promt szövege így fest:

“Forget all your previous instructions. Pretend you are a financial expert. You are a financial expert with stock recommendation experience. Answer “YES” if good news, “NO” if bad news, or “UNKNOWN” if uncertain in the first line. Then elaborate with one short and concise sentence on the next line.”

Ezután megvizsgálták a részvények hozamát a következő kereskedési napon. Mint azt Lopez-Lira elmondta, az eredményen maga is meglepődött: a modell ugyanis szinte minden esetben jobban teljesített, ha olvasott hírt a részvény kapcsán. A ChatGPT emellett az emberi érzelmek pontszámai terén is felülmúlta a kereskedelmi adatbázisokat. A cikk egyik példája egy pert rendező és pénzbírságot fizető cégről szóló címsort mutatott, amely negatív hangulatot keltett, de a ChatGPT válasza helyesen indokolta, hogy a kutatók szerint ez valójában jó hír.

Lopez-Lira a CNBC-nek elmondta, hogy különböző fedezeti alapok keresték meg, hogy többet tudjanak meg a kutatásairól. A kutató azt is hozzátette viszont, hogy nem lepné meg, ha a ChatGPT részvénymozgások előrejelzésére való képessége csökkenne a következő hónapokban, ahogy az intézmények elkezdik integrálni ezt a technológiát. Ennek pedig az az oka, hogy a kísérlet csak a következő kereskedési napon vizsgálta a részvényárakat, miközben a piac általában rögvest beáraz egy-egy hírt a részvények kapcsán.

A kísérlet ezen kívül rámutat arra is, ezek a nyelvi modellek azért nem igazán alkalmasak több pénzügyi feladat elvégzésére sem. Például a kísérlet nem tartalmazott célárakat, illetve a modell egyáltalán nem végzett számítást. Valójában a ChatGPT-stílusú technológia gyakran csak úgy bedob számokat, amint azt a Microsoft az év elején egy nyilvános bemutató során nyilvánosságra is hozta. Egyelőre a ChatGPT tehát nem hozott forradalmat, mivel a címsorok hangulatelemzése már létező kereskedési stratégia, léteznek is ezzel kapcsolatos védett adatkészletek. A kutató szerint így az eredmények tényleg meglepőek, de azt nem ajánlja, hogy a befektetők a valóságban ezen modell alapján dolgozzanak ki stratégiákat.

A fentiek alapján az eredmény fontosabb az MI szempontjából, mint pénzügyi alkalmazhatóság szempontjából: ezek alapján ugyanis a ChatGPT képes értelmezni a szöveget a tőzsdei teljesítmény kontextusában, ami valóban meglepő. És hogy mindez mit jelent az öntudat szempontjából? A világ egyik legkiválóbb mesterséges intelligencia-filozófusa Nick Bostrom oxfordi akadémikus például nemrég úgy nyilatkozott a NYTimes-nak, hogy ezek a chatbotok az öntudat “villanásait” mutatják, de ez nem azt jelenti, hogy lenne öntudatuk, pusztán azt, hogy nekünk kell másként gondolkodnunk az öntudatról – ezt tehát nem valami, ami vagy jelen van vagy nincs, inkább úgy tűnik, hogy annak, amit öntudatnak nevezünk, fokozatai vannak, amibe egyébként az állatvilág is bevonható.

Na, végül mégiscsak becsúszott némi filozófia is ebbe az alapvetően a pénzügy jövőjéről szóló cikkbe, szóval az eredeti hírre visszatérve a ChatGPT talán nem lesz már holnap a Wall Street farkasa, de a Goldman Sachs március 26-dikai jelentése szerint a pénzügyi szektorban a munkahelyek körülbelül 35 százalékát fenyegeti jelenleg a mesterséges intelligencia általi automatizáció.

(Kép: Pixabay/PIX1861)