A kutatók két nagy, sűrű anomáliát azonosítottak a földkéreg alatt – a Csendes-óceán térsége és Afrika alatt. Ezek az anomáliák, az úgynevezett alapköpeny-anomáliák, sűrűségükben jelentősen eltérnek a környező köpenyanyagtól. Ezen eltérés alapján gondolják úgy a kutatók, hogy ezek a Theia maradványai lehetnek, egy olyan bolygóé, amelyről úgy tartják, hogy körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt ütközött a Földdel. Az elméletek szerint ez a monumentális becsapódás vezetett a Hold kialakulásához, mivel az ütközésből származó törmelékek összeolvadtak a Föld pályáján.
A Nature című folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók óriásbecsapódás-szimulációkat használtak ezen hipotézis alátámasztására. Ezen szimulációk alapján pedig az ütközés során Theia köpenyének egyes részei beépültek a Föld alsó köpenyébe. Érdekes módon a Holdnak a Földhöz képest magasabb vastartalma is alátámasztja azt az elképzelést, hogy a Theia egy sűrűbb égitest volt.
A NASA Gravity Recovery and Interior Laboratory (GRAIL) űrszondája korábban jelentős titán-vasérc-lerakódásokat észlelt a Hold köpenyének mélyén, különösen a kéreg és a mag között, ami arra utal, hogy ezek az anyagok valószínűleg Theiából származnak. A GRAIL űrszonda két különösen sűrű területet azonosított, amelyek mélyen a Hold felszíne alatt titánból és vasból álló ilmenit-kristály lerakódásokkal voltak megrakva. Ezek az eredmények összhangban állnak a számítógépes modellek előrejelzéseivel, amelyek már azt mutatták, hogy ilyen titánban gazdag anyag a Hold erőszakos születésekor képződhetett.
A Durham Egyetemen végzett további kutatások több mint 300 szuperszámítógépes szimulációt használtak fel a Theia és Föld kozmikus karamboljának a következményeinek a feltárására. Jeff Andrews-Hanna, a tanulmány társszerzője, valamint geofizikus az Arizonai Egyetem Hold- és Bolygólaboratóriumában szerint ezen szimulációk alapján a kezdetben a Hold felszínén lévő nehéz titán és vas fokozatosan lesüllyedt a Hold magja felé, felfelé tolva a könnyebb sziklás anyagot – vagyis lényegében kifordította magából a Holdat ez a folyamat:
A Földön az afrikai és csendes-óceáni tektonikus lemezek alatti köpeny tövében hasonló sűrű régiókat azonosítottak. A szeizmikus vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a területek körülbelül 2-3,5 százalékkal sűrűbbek, mint a környező köpeny. Ez arra utal, hogy a Theia anyagából származhattak, amely a hatalmas becsapódást követően beépült a Föld alsó köpenyébe.
Hongping Deng professzor a Sanghaji Csillagászati Obszervatóriumból innovatív számítási folyadékdinamika segítségével megerősítette, hogy a Theia-féle anyag jelentős része, a Föld tömegének körülbelül két százaléka nyelődhetett el az ütközés után a Föld köpenyében. Ezeket a számításokat támogatja a CalTech geofizikusa, Qian Yuan is, aki szerint kiemelten fontos az óriási becsapódási modelleket és a kifinomult Földfejlődési modelleket kombinálni, hogy jobban megértsük a korai Föld és Theia anyagösszetételét és keringési dinamikáját.
Mindez összecseng azzal a szélesebb körben osztott feltevéssel is, hogy az óriási becsapódások gyakoriak voltak a bolygó kialakulásának késői szakaszaiban. Ezért hasonló köpeny heterogenitások létezhetnek a Naprendszerünkben és talán azon kívül más bolygótestekben is.
(Források: Daily Mail, Unilad, kép: wikipedia)