Hogyan dolgozza fel az agy a "mély" gondolatokat?

2020 / 09 / 27 / Perei Dóra
Hogyan dolgozza fel az agy a
Forgács Bálint, az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszék munkatársa legújabb kutatásában arra jutott, hogy metaforák esetében agyunk nem a perceptuális fogalmakat („mélység”), hanem magát az absztraktságot érzékeli. Eredményei új kérdéseket vetnek fel az agyi információtárolás területén, mert úgy tűnik, a fogalmi rendszer építőkövei nem tapasztalati alapúak.

A beszéd során még a hétköznapi nyelvben is meglepően sok metaforikus kifejezést használunk (például amikor „mély gondolatokat” emlegetünk) –  legtöbbször anélkül, hogy ezt észrevennénk. Ugyanakkor az agyi mechanizmusok, amelyek segítségével olyan könnyedén értelmezzük ezeket a kifejezéseket, heves tudományos vita tárgyát képezik.

A kognitív nyelvészet radikális megismerési módját jelentő testiesültség („embodiment”) elmélet képviselői szerint a konkrét forrásfogalmak („mély”) szó szerinti jelentésének feldolgozása nem csupán szükséges lépés, de a fogalmi rendszer alapstruktúrájáról is árulkodik:

az elvont fogalmakat azáltal értjük meg, hogy konkrét tapasztalatokat vetítünk rájuk metaforikusan.

Forgács Bálint, az ELTE PPK Kognitív Pszichológia Tanszék tudományos munkatársa az eNeuro tudományos lapban arról számol be, hogy az elektrofiziológiai konkrétsági hatás, amely az érzékleti, szenzomotoros tulajdonságok feldolgozását mutatja a szófelismerés során, nem jelenik meg a metaforikusan használt szavaknál. A szenzomotoros, perceptuális területek aktiválódhatnak a szófeldolgozás korai szakaszában automatikusan is, de mire a szójelentés feldolgozására kerül a sor, a metaforák olyan agyi reakciót váltanak ki, amely az absztraktságukra érzékeny (és még csak nem is képletességükre vagy képiségükre). Az eredmények arra utalnak, hogy a konkrét fogalmak és metaforikus kivetítésük nem szolgáltatnak kifejezetten erős alapokat a fogalmi rendszerhez, feltehetően nem építőkövekként funkcionálnak. A jelentést komputáló idegi szövetek, úgy tűnik, közvetlenül a képletesen kifejezett komplex fogalmak absztraktságára érzékenyek,

ami az agyi információtárolás, a mentális reprezentációk formátumának nagy kérdését új megvilágításba helyezi.

A kutatás a Fondation Fyssen kétéves posztdoktori ösztöndíja idején jött létre az Université de Paris Laboratoire Psychologie de la Perception laborjában. Hasonló kutatások azóta az ELTE-n is folynak, például azzal kapcsolatban, hogyan hatnak különböző típusú mondatkontextusok az újszerű metaforikus kifejezések agyi feldolgozására. Forgács Bálint korábbi kutatásai magyar, angol és német metaforákkal magyarul és angolul ide kattintva érhetőek el.

(Fotó: Unsplash/BretKavanaugh)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Másfél évszázad után megszűnik az egyik legrégebbi tudományos folyóirat
Másfél évszázad után megszűnik az egyik legrégebbi tudományos folyóirat
Charles Darwin felfedezéseiről újdonságként számolhatott be a Popular Science a tizenkilencedik század végén.
Mi történik a világban és az Univerzumban egyetlen másodperc leforgása alatt?
Mi történik a világban és az Univerzumban egyetlen másodperc leforgása alatt?
Egy másodperc egy szemvillanás – mégis ezen idő alatt is elképesztő mértékben történnek dolgok – velünk emberekkel, és odafent a Kozmoszban.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.