Egy startup kezdő lépései

A startup kultúra mozgató rugója tulajdonképpen az amerikai álom ígérete: indulj bármilyen kevéssel, ha elég nagyok az álmaid és elég erősen hiszel benne, bármi sikerülhet. Ezzel a gondolattal hajóztak át az Atlanti-óceánon az ígéret földjére annak idején az első telepesek és ez a gondolat hajtotta a garázsukban bütykölő mérnökhallgatókat is a Szilícium-völgy születésekor. A legfontosabb összetevője a startup jelenség legendájának a nonkonformista zseni, aki forradalmi ötletét maga próbálja éjjel-nappal tartó munkával sikerre vinni, de az egyenletből nem lehet kivonni egy nagyon is földhözragadt és hétköznapi komponens, a pénz szerepét.

A pénz pedig befektetőktől jön, a világ első kockázati tőkebefektetője, Arthur Rock nélkül például ma nem biztos, hogy létezne Intel vagy akár az Apple, bár ez utóbbi történetében általában ő játssza a Steve Jobs életét megnehezítő antipatikus ellen szerepét. A vállalkozások induló szakaszában (ezt nevezzük startup fázisnak) a ilyen, profitról álmodó, de azt száz százalékos biztonsággal ígérni nem tudó ötleteket a rizikó ellenére finanszírozni hajlandó emberek vagy társaságok hiánya az egyik legnagyobb kerékkötője a további fejlődésnek, sok innovatív megoldás emiatt vérzik el, még mielőtt kikerülhetne a nagyvilágba a "garázsokból". De ha az ötlet egy valós igény kielégítésére épít, és olyan terméket hoz létre, amelyre van kereslet, a siker előbb-utóbb utoléri a vállalkozókat.

Így történt ez a később memoQ néven világhírűvé vált cég esetében is.

A memoQ alapítói, Kis Balázs, Lengyel István és Ugray Gábor két olyan, egymástól távol eső terület szakmai alapjait sajátították el a munkájuk során, melyet később nagyon szerencsés kombinációban egyesítettek egy mások számára is életmentőnek bizonyuló termékben. Nappal a MorphoLogic-nál dolgoztak, ahol nyelvészeti szoftverek fejlesztése volt a munkájuk, szabadidejükben pedig fordítóként keresték a kenyerüket. A fordítói lét meglehetősen stresszes elfoglaltság: a határidők szorosak, napokig rágódni egy-egy kifejezés legszabatosabb megfogalmazásán nincs idő, a megrendelők viszont, érthetően, nem szeretik, ha egy munkán a sietség és nem a minőség látszik meg. Ez különösen igaz a műszaki könyvek fordításának területén, ahol hatalmas volumenű, külföldi szakkifejezésekkel terhelt adathalmazokat kell átírni rövid időn belül.

Kis Balázs családi vállalkozásban a SZAK Kiadó számítástechnikai könyveit írta és fordította, köztük a Microsoft kilencszáz oldalas informatikus bibliáit is, de mind a hárman szembesültek a problémával, hogy azok a fordítástámogató szoftverek, amelyek a rendelkezésükre álltak, hogy egy kicsit leegyszerűsítsék és meggyorsítsák a munkát, nem nyújtottak elég hatékony segítséget. Az informatikusi főállásuk viszont kisegítette őket a bajból, az itt szerzett tudásukat felhasználva ugyanis saját maguknak tervezhették meg azt a terméket, amire szükségük volt. Ezzel útjára is indult a startup életének első fázisa, az az időszak, ami visszatekintve regényesnek tűnhet, de a valóságban nehéz és bizonytalan időszak, mikor még nem lehet tudni, valóban be fog-e futni a termék. Ebben az esetben viszont a fejlesztőknek volt egy nagy előnye a többi programtervezővel szemben:

ők saját tapasztalatból pontosan tudták, hogy mire van igény és miből van hiány.

Mi az a memoQ?

A memoQ-ra keresztelt program első programspecifikációja 2004-ben készült el, a kész szoftvert pedig 2005-ben mutatták be. A program olyan holisztikus szemléleten alapul, amely szerint a fordítók nem magányos harcosok, hanem egy közösség részei, melynek tagjai hasonló módon és hasonló szabályok, feltételezések alapján dolgoznak. A fordítói munkában, nagyobb lélegzetvételű kiadványoknál sokszor előfordul, hogy több fordító is dolgozik ugyanannak a könyvnek különböző reszein, ilyenkor különösen fontos, hogy az egymást követő szakaszok stílusa és a használt terminológiák ne nagyon üssenek el egymástól.

A memoQ rendelkezik egy szakkifejezéseket tartalmazó, több nyelvű adatbázissal, amely megmutatja a gyakran alkalmazott fordításokat egy-egy kifejezésre, és kiemeli a szövegben azokat a terminológiákat, melyeket már egyszer lefordítottunk vele. A hatékonyságát tovább növeli a prediktív szövegbeviteli funkció is, ez, amikor gépel valaki, már az első betűknél felajánlja a memóriában tárolt alternatívákat, ami szintén meggyorsítja a munkát. Mivel a programmal tetszőleges számú fordítómemóriát és szakkifejezés-gyűjteményt rendelhetünk a szöveghez, ezért a beérkező találatok egész széles spektrumát fedik le a különféle terminológiáknak. A szoftver ezen kívül "okos" is, vagyis a szövegkörnyezetet is monitorozza, nem csak az egyes szavakat és ez alapján dönt a felkínált kifejezésekről.

Ha feltöltünk egy fájlt, a program szinkronizálja azt a már a rendszerben lévő szövegekkel.

Ha pedig előre ki szeretnénk kalkulálni, hogy mennyi időbe fog telni a munka elvégzése, a beépített statisztikai eszköz ezt is megmutatja: az eredményt a szöveget alkotó szavak számának, a memóriában való előfordulási arányuknak és az ismétlődéseknek függvényében számolja ki. A memoQ rengeteg féle fájlformátumot felismer és más fordítástámogató eszközökkel is kompatibilis. A kész fordítást pedig ellenőrizhetjük az úgynevezett minőségbiztosítási modullal, ami elvégzi helyettünk a munka fárasztóbb részét, vagyis összeveti az általunk begépelt számokat, adatokat az eredeti dokumentum információival, és megmutatja, hogy az ügyfél által megadott terminológiát használtuk-e konzekvensen. Az ilyen kisegítő rendszerek a kreativitást nem orozzák el a fordítótól, már csak azért sem, mert a szakszövegek precíz megfogalmazást követelnek. Kis Balázs a Budapest Business Journalnek adott interjújában elmondta: nem hisz benne, hogy a gépek valaha is elvennék az emberek munkáját a fordítás területén, hiába jelenik meg egyre több mesterséges intelligencián alapuló algoritmus, a gépi gondolkodásmód nem ér fel a humán képességekkel.

A világ igénye a fordítások iránt pedig egyébként is egyre növekszik, nem csak a könyvek tekintetében, a rengeteg újonnan megjelenő sorozat, videojáték, film, orvosi, vagy elektronikus termék mind szélesebb közönséghez és nagyobb profithoz juthatnak, ha lokalizált formában adják ki őket. A fordítók munkája tehát esszenciális, és a memoQ így gyorsan rátalált a megfelelő közönségre, de az igazi sikerhez még kellett pár év az indulás után.

A jövő a felhőkben érkezik

2005-ben a szoftver alkotói létrehozták a saját cégüket, a Kilgray-t, azzal a céllal, hogy az értékesítést saját kézbe vegyék. A vállalkozások terepén nem volt nagy tapasztalatuk és első körben a finanszírozást is leginkább saját zsebből oldották meg, miközben a többi munkahelyükön is tovább dolgoztak, de betartották a kezdő vállalkozások első számú szabályát és továbbra is hittek a termékük működőképességében. A piacon léteztek ugyan más fordítástámogató eszközök is, de a memoQ ezektől eltérő, független technológiai megoldáson alapuló, nem csak minőségi, hanem egyszerű halandók számára is megfizethető alternatívát kínált.

Ekkor még nem voltak elterjedtek a felhő alapú szolgáltatások, így a szoftver licencét árulták, ami még a drágább, céges verzióban is csak 1500 euróba került. De volt még egy fontos szempont a termék forgalmazásának kérdésében, amit a csapat nem hagyott figyelmen kívül: az interaktivitás, vagyis, hogy a felhasználókat folyamatosan ellássák az új információkkal, a próbaverziókhoz támogatást nyújtsanak, és rendszeres frissítéseket és karbantartásokat is biztosítsanak a csomag mellé.

Az egyik legnagyobb előnye a memoQ-nak éppen az ügyfélszolgálatukra jellemző segítő jellegű szemlélet volt már a kezdeti fázisban is.

Az interfészen is gyakran újítottak plusz alkalmazások bevezetésével, csak 2014-ben több mint hetven újítást tettek elérhetővé az eszközhöz. A figyelmes hozzáállás és a kitartás meghozta a gyümölcsét és fordítói körökben egyre terjedt a szoftver jó híre, ezzel pedig a rendszeres előfizetők száma is. De haladni kellett az idővel, vagyis a szokásos konfiguráció mellé be kellett vezetni a felhőszolgáltatást is, ez meg is történt 2013 végén, ettől kezdve lehetett kombinálva használni a már létező desktop licenceket a felhővel. Ez utóbbinak megvolt az a különlegessége is, hogy fel lehetett függeszteni arra az időre, amíg a felhasználónak nem volt rá szüksége, ezzel pedig költséghatékony megoldást nyújtott azoknak is, akik csak időnként vették igénybe csoportos online munkákhoz.

Ma már a felhő három különböző központ szervereiről is futtatható, a cég, melyet 2018 nyarán átneveztek Kilgray-ről memoQ-ra, dedikált szerver szolgáltatást is kínál teljes szerviz funkcióval. Továbbra is meg lehet vásárolni a termék licencét, amihez műszaki támogatás is jár, de havi vagy éves előfizetési modellekből is válogathatunk, miután kipróbáltuk az ingyenes próbaverziót. A kollaboratív projektekhez különösen jól használható, de önállóan dolgozó fordítók is számára is jól jöhet, főként a hatalmas terminológiai adatbázis nyújtotta kényelem miatt. Az egyik legújabb, elmúlt években bevezetett újdonság a hangfelismerő funkció, amely az Apple szoftverén alapul, vagyis csak az iOS-t futtató iPhone-okról és iPadekről érhető el, ezzel több mint harminc nyelven diktálhatjuk be a fordítani kívánt szöveget, így akár "érintésmentesen" is dolgozhatunk.

A cég mára az egész világon elterjeszkedett, három kontinensen is tartanak fenn szervereket, és nyílt irodájuk többek között a kanadai Torontóban is. A leggyorsabban növekvő piacot a japán és az észak-amerikai térség jelenti, de Európában is jelentős szerepet játszanak a fordítástámogató szoftverek kereskedelmében. A memoQ így igazi sikertörténet a hazai startupok között, és jó példát nyújthat arra, hogy mit lehet elérni, ha valaki elég kitartóan hisz az ötletében és ha hozzá hasonló gondolkodású, rátermett emberekkel dolgozik együtt. A vállalkozás sikere az időközben a céghez bekerülő, tehetséges kollégáknak is köszönhető és a jövőbeli növekedést is ezzel a csapatmunkára fókuszáló hozzáállással szeretnék elérni.

Steve Jobs példaképei, többek közt, a Beatles tagok voltak és sokszor hangoztatta, hogy elsősorban az ő pályafutásukat is jellemző folyamatos megújulás útját szeretné követni. Ahogy fogalmazott: "Az innováció különbözteti meg a vezetőket a követőktől." A memoQ legnagyobb erősségét pedig a folyamatos innováció adja.

A cég 2009 óta minden évben megrendezi a memoQfest rendezvényeit, ahol összegyűlnek a fordítói szakma hivatásos tagjai és a legújabb fordítói technológiai megoldások iránt érdeklődő szakemberek is a világ minden tájáról. A legutóbbi eseményt 2019-ben tartották, ekkor negyvenegy országból érkeztek az érdeklődők Budapestre a három napos konferencia-, és workshopsorozatra.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a memoQ.

(Fotó: memoQ, GettyImages)