Az energiaitalok egészségügyi hatásainak tekintetében megoszlanak a vélemények: vannak, akik a koffein és taurin pozitív hatásait, vannak a rengeteg cukor és más hozzávalók potenciális egészségkárosító jellegét emelik ki, az azonban tagadhatatlan, hogy az energiaitalok egyre népszerűbbé válnak, különösen a fiatalok, tinédzserek körében. Mi is adja a vonzerejüket?

Az energiaitalok olyan üdítők, amelyek fő összetevői között megtalálható sokféle vegyület és stimuláns, köztük a cukor, a koffein, a taurin, illetve különböző hozzáadott gyógynövények és vitaminok, például a niacin. Annak ellenére, hogy alkoholt nem tartalmaznak, az egészségügyi szakértők általában nem ajánlják a nagymértékű fogyasztásukat, különösen fiatalok számára, akiknek szervezetére káros hatással lehet a folyamatos koffeinfogyasztás. Márpedig az energiaitalok, gyakran a csomagolásuk és az ízválaszték tekintetében is éppen a fiatal generációkat célozzák, statisztikák szerint az Egyesült Államokban például a fogyasztók 34%-a kerül ki a 18-24 év közötti férfiak köréből, és a 12-17 év közöttiek egyharmada issza ezeket a frissítőket rendszeresen. Bár másfajta cukros üdítőitalok sem számítanak a legideálisabb választásnak, ha valaki az egészséges életmódot célozza, az energiaitalok esetében extra kockázatot tartogat a “túladagolás” veszélye, hiszen a koffein addiktív hatású lehet.

A koffein egy időtlen idők óta használt serkentőszer az emberiség számára, amellyel valószínűleg már a kőkorszakban is “gyorsították” magukat elődeink, csak akkor még növények formájában használták. A vegyület legalább 60 féle növényben található meg, de a ma legnépszerűbb formái, a kávé és a tea valamivel később jelentek meg az emberek menüjében - a tea elsőként Kínában vált a lakosok (először az uralkodók) kedvencévé i.e. 2000-3000 évvel, a kávé karrierje a legendák szerint etióp kecskepásztorokkal kezdődött a 10. század előtt.

A kávé, koffeintartalmának köszönhetően, nem csak élénkítő hatása miatt lett fontos kiegészítő, hanem az emberek koncentrációt segítő, a “szellemet emelő” befolyása miatt is,

miközben használatának testre és agyra gyakorolt következményei egyértelművé tették addiktív és nem minden esetben pozitív jellegét is, ami miatt egyes országokban be is tiltották a fogyasztását. A kávé Svédországban járta végig a legrögösebb utat, itt ugyanis öt alkalommal is megpróbálták tiltólistára helyezni, de Mekkában, Kölnben, Törökországban is tiltott élvezetnek számított rövid ideig, bár ennek oka nem mindig egészségügyi, inkább gazdasági/politikai volt.

A koffein pozitív hatását talán nem kell részletezni, negatív hatása is van azonban bőven, túlságosan megemelheti a vérnyomást, élénkítheti az anyagcserét és stimulálhatja a vizeletürítést, egyes kutatások szerint a hosszú távú, rendszeres fogyasztása összefüggésbe hozható egyes májproblémákkal (más vizsgálatok szerint viszont éppen csökkenti a májbetegég kockázatát), és az egészséges mértékű bevitel feletti adagolása idegrendszeri tüneteket idézhet elő. Egyes tanulmányok eredményei arra utalnak, hogy felnőtteknél a napi 400 mg koffein (kb. 4 csésze kávé) sem okoz nagy gondokat, de terhesség esetén, és a gyerekek tekintetében más a helyzet.

Mennyi koffein biztonságos a gyerekek számára?

- tette fel a kérdést a Columbia Egyetem Irving Orvosi Központja, és meg is adta a választ: semennyi. Az egyetem orvosa, David Buchholz szerint a koffeint fogyasztó fiatalok nehezebben alszanak el, nehezebben kelnek fel, és az alvászavarok koncentrációs nehézségekhez vezetnek náluk. Javaslata szerint, ha semmiképpen nem lehet elkerüli (elvégre a koffein rengeteg termékben megtalálható, akár a csokoládéban is, nem is kis mértékben), akkor a 12 és 17 év közöttiek számára maximum 100 milligramm/nap fogyasztás a “javasolt”, de ebben benne van minden forrásból származó koffein. Mivel az energiaitalok egyik fő adaléka a koffein, így egy-egy 250 ml-es doboz akár 80-90 milligrammot is tartalmazhat belőle. A Red Bullban például dobozonként (250 ml) 80 mg koffein van, míg a V Powerben 85 mg.

Az energiaitalok másik fontos összetevője, a taurin viszont a tanulmányok szerint valójában jó hatással van az egészségre, az emberi test arra használja ezt a szerves aminosav-származékot, hogy a sejteket cselekvésre ösztönözze és energiával töltse fel. Segít az epe kiválasztásában, és a szervezet kiegyensúlyozásában, valamint gyulladásgátló hatással is rendelkezik, neurotranszmitter és neuromodulátori szerepet tölt be, és állatkísérletekben kimutatták, hogy véd az alkohol, ammónia és más káros anyagok toxikus hatásától. A taurin nem csodaszer, de fogyasztása számos szempontból előnyökkel jár, az energiaitalokban való szerepük viszont nem egészen tisztázott, vagyis nem egyértelmű, hogy az italokban lévő mennyiség elegendő-e a pozitív befolyáshoz. Tanulmányok szerint az a mennyiségű taurin, ami az egérkísérletek során az egerek életének meghosszabbításához (tehát egyfajta öregedésgátló hatás kifejtéséhez) kellett, azt - emberi mennyiségekre lefordítva - nagyjából napi hat doboz energiaital tudná biztosítani, ennyi energiaitalban viszont jóval több koffein és cukor van, mint amit egészségesnek lehet nevezni. Utóbbi összetevőből, a nem cukormentes verziókban, általában 25-30 grammnyi egy 250 ml-es dobozban. Az ajánlott cukormennyiség 18 éven aluli fiatalok számára egy napra maximum 25 gramm.

A taurin egyébként érdekes módon került az energiaital-gyártók érdeklődésének középpontjába: a thaiföldi Krating Daeng italban 1976-os megjelenése óta fő összetevőként szerepelt a vegyület a koffein, cukor, inozitol és B-vitaminok mellett, de a frissítőt elsősorban a thai munkások körében reklámozták, Európában vagy Amerikában nem volt ismert, az Egyesült Államokban pedig másfajta, taurint nem tartalmazó energiaitalok jelentek meg korábban. Egy alkalommal azonban Dietrich Mateschitz, osztrák üzletember thaiföldi utazása közben felfedezte az italt, szerződést kötött a Krating Daeng gyártóival, és némi átalakítás után, 1987-ben megszületett a híres vörös bikás energiaital, amibe a buborékok mellett (ez az eredeti üdítőben nem volt) már tettek bőségesen taurint is - a többi pedig már “történelem”.

(Fotó: emirkrasnic/Couleur/Gadini/Pixabay, SolStock/Getty Images)