Az amerikai fejvadász cég, a HireVue által tervezett mesterséges intelligencia szoftver a jelentkezők mobilról vagy laptopról készített kamerás felvételeit kielemezve dönt róla, ki a legmegfelelőbb a munkára. A módszer olyan nagy népszerűségre tett szert, hogy az egyetemek már speciális felkészítési gyakorlatokon tanítják a diákoknak a megfelelő viselkedést és beszédmódot, amivel elnyerhetik a MI kegyeit. Több, mint 100 cég, köztük olyan óriásvállalatok, mint az Unilever vagy a Hilton is esküsznek az új rendszer hatékonyságára, de a szakemberek szerint mindez csak önámítás.

„Ez pszeudotudomány. Zöld út a diszkriminációnak”- állítja Meredith Whittaker, a New Yorki AI Now Institute társalapítója.

”Mélységesen nyugtalanító fejlemény, hogy olyan technológiát alkalmazunk emberek munkaképességének felmérésére, ami az arckifejezés, hanglejtés vagy modorosság alapján dönt.”

Felmerülhet, hogy eddig vajon mi alapján született meg a döntés. Loren Larsen, a HireVue műszaki vezérigazgatója szerint a humán döntéshozók azok, akik kiszámíthatatlanul szubjektívek. „Egy csomó embert visszautasítanak, mert nem tetszik a külsejük, a cipőjük vagy, hogy hogyan tűrték be az ingüket.” Az automatizált felvétel sokkal objektívebb, mint a hibás emberi mértékek, szerinte az emberi gondolkodás a valódi fekete doboz. És végeredményben „ha ezer jelentkező van egy munkára, 999-et vissza fognak utasítani, akár használnak MI-t, akár nem.”

Állásinterjúra menni mindig is stresszes feladat volt, de egy kifürkészhetetlen algoritmussal szembenézni már valódi pánikot kelthet. Nicolette Vartuli, a Connecticuti Egyetem végzőse megpróbálta megfejteni a rejtélyt és kipuhatolni, mi kell a gépnek. Magabiztosan válaszolt. Pozitív szavakat használt. Szélesen mosolygott. Mégsem vették fel. Később, elemezve viselkedését, arra jutott, hogy túl természetesen viselkedett.

„Talán nem használtam elég nagy szavakat. Csak egyszer mondtam, hogy konglomerátum.”

A legzavaróbb a jelentkezők számára, hogy nem tudhatják, mit rontottak el, a cég nem közli velük, hogy a rendszer pontosan mi alapján osztályoz.

Pedig a betanítási folyamat emberibb, mint gondolnánk. A HireVue-t használó cégek alkalmazottai a próbababák a későbbi interjúk számára, a legjobb és legrosszabb munkások válaszait is videóra veszik, majd ez alapján alkotják meg az elvárt standardet. Tulajdonképpen, pontosan olyan alkalmazottakat várnak, akik már eddig is dolgoznak náluk és sikeresen teljesítenek. A főnökök pedig akár egy „alsóbb kategóriás” jelentkezőt is választhatnak, ha akarnak, a rendszer csak értékel, nem hozza meg helyettük a döntést.

A HireVue sikere, a cégek számára is ködös technika alkalmazása ellenére, egyre csak növekszik. 2014 óta, mióta bevezették az addigi video-interjúztatás mellett a mesterséges intelligencia-alapú kiértékelő szoftvert, már 700 vállalat fizetett be rá, és összesen 12 millió interjút készítettek vele. A Hilton felvételekért felelős alelnöke, Sarah Smart elárulja mi az egyik legcsábítóbb aspektusa a MI alkalmazásának: „Fénysebességgel tudjuk szelektálni a felvételizőket. Csak rá kell nézni a legjobb pontot kapókra és kiszórni a többit.”

Az Unilever HR igazgatója, Leena Nair pedig fellebenti az elég vékony fátylat a másik fontos szempontról: körülbelül évente 1 millió dollárt spórolnak így a költségeken. Ugyanakkor az objektív osztályozás segít, hogy az esetleges nárcisztikus főnökök ne „mimi-me”-ket, vagyis kis hasonmásokat vegyenek fel maguk mellé, növelve ezzel a munkaerő diverzitását.

„Minél digitálisabbak leszünk, annál emberibbek leszünk”

- teszi hozzá némileg ellentmondásosan Nair.

A tudósok azonban szkeptikusak és nem is alaptalanul. A mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár és a tanulási (és így később az osztályozási) folyamatokban hibákat is véthet, melyek aztán egy embert megfoszthatnak a potenciális karrierjétől. Lisa Feldman Barrett neuropszichológus, „érzelem-kutató” állítja, a rendszer nem fogja fel igazán, mit is lát maga előtt. Az algoritmusok különbséget tudnak tenni egy mosoly és egy szemöldökráncolás között, de a mozdulatok jelentését már nem tudják pontosan megítélni. A szemöldökráncolás például nem minden esetben indikál agressziót, amiért természetesen pontlevonás járna az interjún. Jelentheti, hogy valaki „koncentrál, zavarban van, vagy püffed a gyomra”-mondja Barrett.

Illinois államban már elfogadták és jövőre életbe léptetik a törvényt, ami kötelezi a munkaadókat, hogy ismertessék a felvételizőikkel, hogyan működik a MI rendszer és csak a beleegyezésükkel alkalmazhassák az interjúkon. Így próbálják elkerülni, hogy a módszer lehetőséget adjon a kulturális vagy akcentusbeli különbségek miatti diszkriminációra, egy homogén, automatizált alkalmazott-hadsereget létrehozva.

De az előzetes tájékoztatás nem oldja a pánikot és szorongást, amit a kamera szenvetlen tekintete kelt a jelentkezőkben. Noha az első számú szabály a HireVue állásinterjúin, hogy: légy természetes és beszélj lassan, ezt nehéz abszolválni az idegességtől izzadva, miközben megpróbáljuk kitalálni, pontosan milyen mimikával, testtartással vagy hanglejtéssel kerülhetünk egy magasabb kategóriába. Kézikönyvek és oktatóvideók százai foglalkoznak a témával, a profi tanácsoktól a nevetségesig (mint például: ragassz műszemeket a webkamerára, hogy jobban tudd tartani a szemkontaktust) de a rendszer egyelőre kifürkészhetetlennek tűnik.

Hogy jobban járunk e vele, mint a jól bevált humán felvételiztetéssel, még nem tudjuk pontosan, de nemsokára eljöhet az idő, mikor már nem a robotok dolgoznak nekünk, hanem mi dolgozunk nekik.

(Fotó: Needpix)