Az aerospike hajtóművek a rakétahajtóművek speciális típusát képviselik, amit már régóta próbálnak működőképes formában megépíteni a mérnökök, de eddig csak néhány példány született belőle. Az aerospike, vagy lineáris aerospike (LAS) hajtóművek formája nagyban eltér a szokásos, harang alakú rakétahajtóművekétől, a kialakítása ugyanis V-formájú, és a fuvókákból kiáramló gázok szabadon haladnak kifelé, miközben a haladási irány kontrollálását a levegő nyomása végzi. Ennek a típusú hajtóműnek a lényege, hogy a hatékonyságát különböző magasságokban is megtartja, így egyetlen fokozatú rakétát lehet készíteni a segítségével elméletileg.

Az aerospike hajtóművek fejlesztése régi múltra tekint vissza: a Rocketdyne már a hatvanas években tesztelte a technológiát, majd a Lockheed Martin és a NASA is foglalkozott a megoldással az X-33 program során, aminek keretében elkészítették az XRS-2200-t (amit szintén a Rocketdyne fejlesztett), az eddigi legerőteljesebb aerospike hajtóművet. Az ígéretes kezdetek után azonban az XRS-2200 fejlesztését leállították, miután az X-33 űrrepülőgép, amelybe a hajtóművet integrálták, olyan problémákkal küzdött, amelyeket nem sikerült megoldani. A projektnek hivatalosan 2001-ben vetettek véget, és az aerospike hajtóművek fejlesztése ezután kisebb lendülettel folytatódott, több cég azonban továbbra is dolgozik a technológia tökéletesítésén.

Egyike ezeknek a cégeknek a dubaji székhelyű LEAP 71, amelyet 2023-ban alapított Lin Kayser és Josefine Lissner, és amelynek fő profilja a rakétaalkatrészek fejlesztése számítógépes mérnökségi módszerekkel. A vállalat a saját fejlesztésű aerospike berendezését is úgynevezett CEM (Computational Engineering Model) alkalmazásával hozta létre, aminek alapját a Noyron szoftver (Nagy Számítógépes Mérnöki Modell), illetve a PicoGK kernel alkotja. A Noyron mesterséges intelligencia rendszerét rakétatechnológiában járatos szakértők tanították be, és képes minden releváns aspektus (akár a gyártási folyamatok sajátosságai) figyelembevételével dizájnterveket készíteni. Az MI rendszer állandóan tanul és fejlődik, és idővel egyre jobb koncepciókat alkot, amelyek várhatóan a gyakorlatban is működőképesek lehetnek. A Noyron mindössze három hét alatt hozta össze a legújabb aerospike hajtómű tervét, amit a cég partnerei 3D-nyomtatással gyártottak le egyetlen nagyméretű, rézből álló blokkból.

A hajtómű december 18-án végrehajtott tesztje sikeresnek bizonyult: az 5000 Newton tolóerejű berendezés megfelelően működött a 3600 Celsius-fokos gázok hatásainak kitéve is.

A hajtómű hűtése bonyolult kriogenikus rendszerrel üzemel, amelynek hűtőcsatornáiban rendkívül alacsony hőmérsékletű oxigén kering, belül pedig a kerozin üzemanyag található. A LEAP 71 a hajtóművet tehát még csak teszteli, és a mesterséges intelligencia további tanítása után 2025-ben folytatódnak a munkák újabb generációs hajtóműváltozatok gyártásával. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor fogják repülés közben tesztelni a berendezést, de a cég célja, hogy előbb-utóbb valódi aerospike hajtóművel működő rakéták emelkedhessenek a magasba.

(Fotó: LEAP 71)