A szívizomsejteket pluripotens őssejtekből (iPS) növesztették. Az iPS olyan őssejt, amely előállítható egy felnőtt sejtjéből (a célra a bőrből vagy a vérből vesznek mintát) olyan módon, hogy mintegy átprogramozzák azt, hogy alakuljon vissza az embrionális kor pluripotens sejt fázisába. Ebből a helyzetből aztán több típusú sejt is fejleszthető. A mostani japán kutatásban tehát szívizomsejteket állították elő ezzel a módszerrel, amihez egészséges donorok vérét használták fel.

A tervek szerint tíz ischaemiás szívizombántalomban szenvedő páciens kaphat ilyen kezelést az elkövetkezendő három évben. Ebben a betegségben a szív nem tudja rendesen betölteni a pumpáló szerepét, mivel nem jut elég vérhez. Súlyosabb esetben szívátültetésre is szükség lehet, de a mostani módszer a remények szerint részben kiválthatja ezt azáltal, hogy a 4-5 centiméter széles, 0,1 milliméter vastag lapokon található szívizomsejtek által kiválasztott fehérjék beindítják az erek regenerációját, és így javítják a szív funkcióit. A tízből most tehát az első kezelés ment le, a következő évben a kutatók pedig figyelik a beteg állapotát.

Amennyiben a módszer sikeresnek bizonyul, úgy nem csak a transzplantációra várók hosszú listájából lehet lefaragni, de a beteg immunrendszere valószínűleg jobban reagál erre a kezelésre, mint egy teljes új szerv beültetésére.

A hétfői sajtótájékoztatóban elmondták azt is, hogy egyből klinikai kísérlet keretében próbálták ki a módszert annak érdekében, hogy minél hamarabb megkapják az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyását az eljárás klinikai használatára. Ez egyébként a második iPS sejtre épülő klinikai kísérlet Japánban, az elsőt a Riken Kutatóintézet végezte szembetegségben szenvedő pácienseken.

(Kép: Pixabay)