Slobodian szerint négy főbb hatás veszélyezteti jelenleg azt a gazdasági és társadalmi berendezkedést Amerikában, amit kapitalizmusnak neveznek. Ezen hatások közül az első a legismertebb, ez pedig a világ ökológiai rendszerének a limitje, tehát az, hogy mennyire terhelhetjük a környezetünk a termelés fokozása, a növekedés érdekében. Ezek a határok már most rendre felütik a fejük, és ezek origója a klímaváltozás. A második hatás pedig Kína, amely a világ legfőbb termelője, és mára megszüntette azt a gazdasági dominanciát, amit az USA és Európa évtizedeken át élvezett. Ez pedig olyan változás, amire reagálni kell.
A harmadik fenyegetés a központi bankok reagálása a gazdaságot sújtó hatásokra: vagyis a pénznyomtatás. Slobodian azonban ezt csak félig látja gondnak. Szerinte önmagában a pénznyomtatás a gazdaság élénkítésére nem gond, viszont ahová ez a pénz kerül, az már problémás. Igazságosabb adózás, az állami költések átvariálása nélkül ugyanis ez a pénz szinte mind az elithez kerül, így pedig csak konzerválja, vagy akár el is mélyíti az anyagi egyenlőtlenségeket. Végül, és Slobodian szerint ez az utolsó hatás a Jolly Joker: a kapitalizmus általános elfogadottságának a megingása is ilyen fenyegető erő. Ma Amerikában is sokaknak több munkájuk is van, de abból sem jönnek ki, mert annyira alul vannak fizetve, ilyen paraméterekkel pedig egyre többen ábrándulnak ki az egész rendszerből. Ez pedig a rendszer végét jelentheti.
Slobodian nem hiszi, hogy a piac meg fogja javítani önmagát, bár tény hogy sokáig kísérleteztek ezzel, és sokan szerettek volna hinni abban, hogy ez egy működőképes megoldás. Azonban ezek eredménye például a környezetvédelem szempontjából olyan félmegoldás, vagy akár parasztvakítás (az előadáson a "gimmick" szó hangzott el), mint amilyen például a kibocsátáskereskedelem. Az emberek ennél radikálisabb megoldásokat szeretnének, valódi green dealeket. A professzor azt sem gondolja, hogy létezne olyan nemzeti megoldás a kapitalizmusra, amely átültethető lenne mindenhova, akár az USA-ba is, ugyanakkor fontosnak tartja a mozgalmak alakító hatását, melyek nemzeti keretek felett, a határokon átnyúlva működnek.
(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)