Mi a helyzet a 250 millió éves mikrocsip-fosszíliával, amit állítólag Oroszországban találtak?

2023 / 03 / 08 / Felkai Ádám
Mi a helyzet a 250 millió éves mikrocsip-fosszíliával, amit állítólag Oroszországban találtak?
Az OOPArts, tehát „out-of-place artifacts” gyűjtőfogalom olyan leletekre utal, amelyek túl fejlettek ahhoz a történelmi időhöz, amelyből származnak. Ezen leletek királya pedig értelemszerűen egy olyan állítólagos áramkör, amit egy 250 millió éves kőzetben találtak.

Az OOPArts-ra számtalan példa akad – ilyen egyesek szerint az antiküthérai szerkezetet, amit sokan az első analóg számítógépként tartanak számon, és amelyről korábban mi is írtunk. Habár egyesek az eszközt földönkívüliekhez, netán elveszett civilizációkhoz kötik, a legtöbb kutató egyetért abban, hogy ilyen szerkezetet az ókori görög tudomány és technológia is eredményezhetett.

A világ legősibb, analóg számítógépe 1000 évvel idősebb az összes hasonló szerkezetnél A negyven darab fogaskerékből álló antiküthérai szerkezettel csillagászati számításokat lehetett végezni, és nagyjából egy évezreddel megelőzte az összes hasonló masinát.

Egy másik példa a híres bagdadi akkumulátor: ez egy 1936-ban Irakban talált agyagedénykészlet, amely vasrudakat és rézhengereket tartalmaz. Egyesek azt állítják, hogy ezek az eszközök ősi elektromos akkumulátorok voltak, amelyek alacsony feszültségű áramot tudtak termelni, mások azonban amellett érvelnek, hogy szent tekercsek tárolására vagy más célokra használták ezeket a korsókat. Az OOPArts-ok sorát gazdagítja egy állítólagos mikrocsip is, amit egy 250 millió éves fosszilis kőzetben találtak – és bár erre a leletre immár egy évtizede bukkant egy orosz halász, a történet ismételten felbukkant a közösségi médiában, sőt nyilvánvalóan bizonyos ciklusokban vissza-vissza fog térni:

@strangesthistoryAncient Tech Found in Dinosaur Bones ??♬ original sound - Strangest History

A kérdés tehát, hogy mi igaz az egészből? Annyi biztos, hogy kérdéses fosszília létezik, sőt mint azt később egy 2014-es vizsgálat megerősítette, még a korábban feltételezettnél is idősebb – 410 millió éves. A követ egy halász, bizonyos Viktor Morozov találta véletlenül a Khodz-folyóban, az oroszországi Labinszk városában, a Krasznodari körzetben. A kőzetben látható, mesterségesen létrehozott eszközszerűség gyanús lett a férfinak, ezért a Dél-Oroszországi Állami Műszaki Egyetemre szállította a lelet, ahol meg is vizsgálták.

A történet szempontjából még fontos a régió – ez az egykori Szarmata-tenger területe, ahol rendre kerülnek elő ősi fosszíliák. A sztori izgalmi faktora viszont ezen a ponton búvárugrást hajt végre, mivel a csippel kapcsolatban az intézet a következőkre jutott:

„A 15 × 11 × 4,5 cm méretű, szürkésbarna színű, csiszolt platformú minta szerves anyag, amely tengerililiomok csontvázának töredékeiből áll. Magának a liliom szárának töredéke a mintán a szár mentén, a tengelymetszetben látható.”

A tengerililiomok (Crinoidea) egyébként a tüskésbőrűek törzsének legősibb osztálya. Ez egy igen eterjedt csoport, egyes kövületeik húsz méternél is nagyobbak. „Mára leszármazási ágaik zöme kihalt, a fennmaradt csoportok főleg mélytengeriek. Hosszú, ötszögletű nyéllel rögzülnek az aljzathoz, ennek csúcsán ül az úgynevezett kehely (calyx), amely öt fő, majd sok apró ágba válik szét.” A tengerililiomok másik jellegzetessége, hogy érdekes alakú fosszíliákat hagynak maguk után, amit különösen akkor lehet valamiféle mesterséges eszköznek látni, ha az ezeket őrző kőzet furán törik, mint ahogy tehát ebben az esetben is történt. Egyébként jellemzően nem mikrocsipekkel, hanem fogaskerekekkel szokták ezeket összetéveszteni.

A régió viszont nagyon gazdag a fosszíliákban, mivel tehát az egykori Szarmata-tenger fenekén található. Így bár ez a fosszília érdekes, önmagában nem ritkaság arrafelé – a környéken egy napnyi szorgalmas kutakodással több hasonló követ is össze lehet szedni.

(Forrás: HowandwhyHistory, New Scientist, VKPress, Wiki, kép: Dél-Oroszországi Állami Műszaki Egyetem Nanotechnológiai és Új Anyagok Kutatóintézetének Központi Kollektív Felhasználási Központja)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Milyen távolságból nézzük a mobiltelefon kijelzőjét, hogy ne legyen baja a szemünknek?
Milyen távolságból nézzük a mobiltelefon kijelzőjét, hogy ne legyen baja a szemünknek?
Az okostelefonok viszonylag apró képernyőjének állandó nézegetése különféle látási problémákhoz vezethet, az enyhébb szemkifáradástól a rövidlátásig. A problémák elkerülésében az is segíthet, ha az eszközt megfelelő távolságba tartjuk magunktól.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.