1974-ben különös esemény történt a floridai Fort George Islanden: a Betz család egy rejtélyes acélgömbbe botlott az udvarukon pusztító tűzvészt követően. Ez a méretre egy tekegolyónál valamivel kisebb, de a tömegét tekintve lényegesen nehezebb, 10 kg-os gömb már akkor több találgatás tárgya lett. Sőt a “Betz-gömb” máig a legkülönbözőbb és legvadabb elméletek origója, és ezek között természetesen akad olyan is, amely szerint a gömb idegen technológia.
Az első teóriák alapján a gömb a spanyol gyarmatosítás korából származhatott, de ennek több tényező is ellentmondott: a gömb tiszta volt, korróziómentes és fényes. A spanyol gyarmati időszakban a fegyverek – ami egyébként sem valószínű, hogy a Floridát elérő misszionáriusokhoz jutott volna – vasból vagy kőből készültek, nem pedig rozsdamentes acélból vagy ezüstből.
A család a gömbhöz kapcsolódó több – finoman szólva – “szokatlan” viselkedésekről is beszámolt: állítólag a rejtélyes objektum magától mozgott, és emellett különös zajokat és rezgéseket is produkált. Mint azt a Wonderful Engineering korabeli cikke írta:
“Terry, Antoine és Gerri Betz fia gitározott, és azt tapasztalta, hogy a gömb reagál a gitár hangjára, és lüktető hangot ad ki, amitől a család kutyája megijedt. A dolgok még furcsább fordulatot vettek, amikor a földön ültek, és egymás felé gurították a gömböt. Amikor meglökték, a gömb félúton megváltoztatta az irányt, és visszatért ahhoz a személyhez, aki elgurította.”
A St. Petersburg Timesnak adott 1974 áprilisában adott interjújában Gerri Betz azt mondta, amikor a család kutyája a gömb mellé telepedett, “nyöszörögni kezdett, és befogta a fülét a mancsával, amit még soha nem láttam tőle”.
A Wonderful Engineering szerint a Betz család azt is gyanította, hogy a napsugárzás valamilyen hatással lehetett a gömbre, mivel amikor a Nap épp ragyogóan sütött, a gömb intenzív mozgásba kezdett. Gerri Betz azt is elmondta a St. Petersburg Times-nak, hogy a gömböt megvizsgálta egy Baton Rouge-ban működő kutatócég egyik szakértője, és szerinte a tárgyból rádióhullámok erednek, és még mágneses mezőt is azonosított körülötte.
Ennyi felhajtás után az ügybe beszállt az amerikai hadsereg is: a jacksonville-i haditengerészeti légibázison az Egyesült Államok haditengerészetének vizsgálata során az első röntgen-elemzések sikertelenek voltak, mivel a berendezés egyszerűen nem tudott áthatolni a gömb acélján; a további tesztek azonban végül feltárták a tárgy belső tartalmát. A haditengerészet szóvivője a St. Petersburg Times-nak úgy nyilatkozott, hogy a kezdeti bizonytalanságok ellenére a gömb földi eredetű, és nem robbanásveszélyes, illetve más szempontból sem jelent veszélyt.
A fenti következtetést erősítette meg J. Allen Hynek csillagász és ismert ufológus, akit a Betz család kért fel a gömb vizsgálatára. A gömb szerinte is a bolygónkról származott.
A haditengerészet fenti elemzését követően egy jacksonville-i cég hasonló rozsdamentes acélgolyójával hasonlították össze a rejtélyes gömböt. Robert Edwards, a cég elnöke egy Bell & Howell rozsdamentes acélgolyót mutatott be egy riporternek, megjegyezve, hogy ennek a mérete és a súlya feltűnően hasonlít a titokzatos gömbhöz.
Mi a helyzet a gömb fura “viselkedésével”? A szakértők szerint a gömbnek tulajdonított sajátos mozgások a Betz család régi házának padlójának természetes egyenetlenségével magyarázhatók, mivel a gömb szinte tökéletes egyensúlya lehetővé tette, hogy már az enyhe bemélyedések is módosítsák a pályáját. Ezt a magyarázatot első kézből származó megfigyelések és szakértői elemzések is alátámasztják, és ez alapján a gömb titokzatos viselkedése inkább a fizikai tulajdonságainak és a környezeti tényezők eredménye, semmint bármiféle természetfeletti vagy földönkívüli befolyásé.
Többen megemlítik azt is, hogy valószínűtlen, hogy egy földönkívüli civilizáció földi acélötvözetet használna, ráadásul még egy ilyen acélgömb sem úszná meg azt sértetlenül, hogy berepül a bolygó légkörébe.
Mindez megnyugtató magyarázat, részben legalábbis, de hogyan került egyáltalán egy ilyen ipari gömb a Betz-birtokra? Habár nagyon sok titokra sosem derül fény, ez nem az az eset: a gömb az új-mexikói Taosban élő James Durling-Jones szobrászművészig vezethető vissza, akinek a szobrai hasonló rozsdamentes acélgömbökből állnak. Miután a Coca-Cola egyik szállítója felismerte a hasonlóságot ezen gömbök és az újságokban látott Betz-gömb között, kiderült, hogy Durling-Jones valóban számos műalkotást készített ilyen gömbökből, köztük egy kinetikus szobrot is.
Ezek a gömbök kezdetben nagyméretű ipari golyós visszacsapó szelepek részét képezték, amelyeket egy baráttól szerzett be a műlakotásaihoz. 1971-ben aztán, miközben ezeket a gömböket szállította a Volkswagenjében, néhány leesett a csomagtartójáról Jacksonville közelében, köztük az is, amelyet a Betz család talált meg három évvel később. Durling-Jones azt is kifejtette, hogy a gömbben észlelt zörgő hang a gyártási folyamatnak köszönhető, mivel a gömböket kifúrták, majd újrahegesztették, de időnként fémforgácsok maradtak bennük.
Ez utóbbiakkal, tehát a fémforgácsokkal függ össze a gömb lényegében egyetlen fura és megmagyarázhatatlan viselkedése. A Betz-gömbről szóló eredeti beszámolók ugyanis sokkal kevésbé voltak szenzációdúsak, mint egyes paranormális webhelyek mai állításai. A valóságban a gömb teljesen inaktív maradt, és csaknem két hétig a Betz-háztartásban volt kiállítva anélkül, hogy spontán mozgást mutatott volna – kivéve a szándékos kísérletezést, amire tehát a gömb fentebb említett egyensúlya és a padló apró egyenetlenségei lehet a válasz.
Egyébként pedig sem az Egyesült Államok haditengerészete, sem J. Allen Hynek nem észlelt semmilyen szokatlan viselkedést a gömbből, és nem erősítették meg a feltételezett furcsa mágneses tulajdonságot vagy rádiójelet. Az egyetlen figyelemre méltó megfigyelés, amelyben Hynek és kollégái egyetértettek, egy zörgő hang volt, amelyet a gömb rázásra produkált – ezt pedig tehát a gyártás során bennmaradt fémforgács okozhatta.
Ennek ellenére a Betz-gömb körül máig sok “hívő” akad, akik mindezt elhessentik olyan érvekkel, hogy a hadsereg kivette a gömbből, ami benne volt, és más, az ilyen ügyekben szokásos szólamokkal.
(Forrás: Popular Mechanics, Skeptoid, kép: Wayne Betz a gömbbel, forrás: Florida Times-Union Archive/WJCT)