A hálózati semlegesség fogalma a gyakorlatban annyit jelent, hogy az internetszolgáltatók nem tehetnek különbséget tartalmak között: mindegy, hogy milyen politikai irányultságú internetes magazint olvasunk, vígjátékot vagy drámát nézünk, videohívással vagy legális programletöltésekkel izzasztjuk az internet-kapcsolatunkat, ezek a szolgáltatók szemében egyenrangúak kell, hogy legyenek. Ahogyan az Országgyűlés 2017-es kiadványa fogalmaz, ezt a leggyakrabban blokkolással, azaz bizonyos tartalmak teljes tiltásával; lassítással; kettős sebességgel, vagyis egyes tartalmaknál gyorsabb, másoknál lassabb le- és feltöltéssel; illetve nullás díjszabással, azaz bizonyos szolgáltatások, portálok forgalmának ingyenessé tételével szeghetnék meg. Utóbbi gyakorlatot az EU vonatkozó törvényének életbe lépésével itthon is megszüntették.

Királycsinálók

Nem nehéz, de nem is kellemes elképzelni egy olyan világot, amelyben az egyik telekommunikációs vállalatnál a jobboldali, a másiknál a baloldali híreket blokkolják, vagy azzal szeretnék helyzetbe hozni valamelyik, általuk kedvelt streaming alkalmazást, hogy mobilon nem számolnak fel a filmnézés után forgalmi díjat, míg a többi platformot lelassítják. "Majd mennek az emberek máshova" - mondhatnánk, ám mivel ezek jellemzően kevés szereplős piacok, az előfizetők nehezen találnának egy új, szimpatikusabb telekommunikációs szolgáltatót. Ezért van egyesek, például az Unió döntéshozói, szerint szükség a hálózati semlegességet előíró törvényekre. Majdnem olyan ez, mintha egy szigetre egy vagy két híd vezetne csak, és a hídkezelők az egyik közért teherautóját ingyen, a másikat alkalmanként félmillió forintért engednék be. Hatalmas előnyhöz juttathatnák azokat, akiket csak akarnak. Az ilyen helyzetben lévő cégeket hívják az Egyesült Államokban "common carriereknek", ami korábban "közfuvarozót" jelentett, ám a "közérdekű szolgáltató" talán közelebb áll a mai valósághoz.

Mostanáig a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FTC) előírta, hogy a telefonszolgáltatók mellett az internetszolgáltatók is "common carrierek", vagyis semlegesen kell működniük, továbbítaniuk az adatforgalmunkat. A republikánus politikusok egy része azonban ezt kormányzati túlkapásnak tartja, mondván, a szabad piac majd megbünteti azokat, akik visszaélnek a hatalmukkal. Egy Legfelsőbb bírósági döntés eredményeként most a Hatodik Kerületi Szövetségi Fellebbviteli Bíróság újratárgyalhatta a kérdést, és úgy határozott, hogy az FTC-nek nincs joga ilyen szabályokat hozni, számolt be a The Verge. Bár fontos hozzátenni, hogy Donald Trump második kormánya, illetve az FTC új tagjai valószínűleg újra eltörölték volna ezt a rendelkezést, ahogyan tették azt néhány évvel ezelőtt.

(Borítókép: Sigmund/Unsplash)