Annak ellenére, hogy az Israel Aerospace Industries (IAI) által kifejlesztett Heron fegyvertelen, hírszerző, megfigyelő, célzó és felderítő, vagyis ISTAR besorolású drón, kulcsfontosságú szerepet tölt be az izraeli – illetve számos más ország – haderejének támogatásában. A pilóta nélküli eszköz akár hat különböző hasznos terhet is képes vinni, ami lehetővé teszi, hogy összetett hírszerzési küldetéseket végezzen el gyakorlatilag bármilyen szárazföldi vagy tengeri terep felett, beleértve a városi térségeket is.

A jelenleg is zajló, Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti háborúban a pilóta nélküli Heron drónok a nap 24 órájában a Gázai övezet felett repülnek, és akár 45 órán át tartó, 10 ezer méter magasan végzett műveleteket is képesek végrehajtani. Az akár ezer kilométeres hatótávú, több mint 1 tonnás, 16 méteres szárnyfesztávolsággal rendelkező drón érzékelői valós időben kommunikálnak a földi állomással, vagy közvetlen adatkapcsolat, vagy légi/műholdas összeköttetés segítségével.

A Heron hasznos teherként különféle érzékelőket képes szállítani, beleértve az infravörös hőkamerát, a látható fényű, földi megfigyelő modult, és olyan különböző radarrendszereket, mint például a szintetikus apertúrájú rádiólokátor, vagy az MPR radar, amely kifejezetten kis célpontok észlelésére is alkalmas, illetve bármilyen időjárási körülmények között működő, nappali és éjszakai érzékelővel rendelkezik, amely képes áthatolni a felhőkön, esőn, füstön, szmogon, ködön és a mesterséges álcázáson is. A drón COMINT (kommunikációs hírszerzés) érzékelőivel

képes információt gyűjteni a megfigyelt egyének telefonbeszélgetéseiből, szöveges üzeneteiből és a különböző online felületeken történt interakcióiból is.

Az eszköz ELINT (elektronikus hírszerzés) berendezései pedig alkalmasak a célpontról a hangkommunikációtól eltérő elektronikus jelek, például műholdas adások, rakéta-telemetria és radar megfigyelése révén információt gyűjteni.

A navigációs rendszerhez hasonlóan a hasznos teher is képes teljesen előre programozott autonóm üzemmódban működni, de van lehetőség a Heron kézi, valós idejű irányítására is, illetve a kettőt kombinálva is vezérelhető az eszköz. Ez gyakorlatilag teljesen önállóvá teszi a rendszert a felszállástól a leszállásig, így a drón önállóan vissza tud térni a bázisra is, ha a földi irányítással való kommunikáció valami oknál fogva megszakadna.

Míg a Heron drónt alapvetően felderítése célokra használják, az eszköz továbbfejlesztett változata a Heron TP, vagy másnéven Eitan már precíziós irányítású rakétákkal is fel van szerelve, amelyeket főként járművek vagy harcállások elleni, kis területen végrehajtott csapásmérésre terveztek.