MI-vezérlésű, testre rögzíthető szenzor előre jelezheti a szívelégtelenség súlyosbodását

2020 / 03 / 10 / Perei Dóra
MI-vezérlésű, testre rögzíthető szenzor előre jelezheti a szívelégtelenség súlyosbodását
Az eszköz lényege, hogy már a jelentkező rosszullét előtt értesítse az orvost és a beteget. A fejlesztők az esetleges kórházi kezelés elkerülését remélik tőle.

Szívelégtelenségről beszélünk, amikor a legyengült szív nem tud elegendő mennyiségű vért szállítani a szervek működéséhez. Leggyakoribb tünete a légszomj, súlyosabb esetben fulladásérzet, amit kiválthat kisebb terhelés, de nyugalomban is előfordulhat. Illetve gyakori tünet a vizenyők kialakulása, többnyire lábdagadás formájában.

A szívelégtelenség magas halálozású betegség, meghaladja a rosszindulatú daganatos betegségek átlagos halálozását, ráadásul az esetek többségében kezelésétől nem lehet végleges javulást várni.

Csak Magyarországon kétszázötven-háromszázezren szenvednek szívelégtelenségben, és évente harminc-harmincötezer új esetet regisztrálnak. Remélhetőleg az Utah Egyetemi Egészségügyi, valamint a Salt Lake City Egészségügyi Központ találmánya hamarosan megkönnyítheti az érintettek életét: egy új, mesterséges intelligenciával működő, testre rögzíthető szenzor ugyanis segíthet az orvosoknak a szívbetegségben szenvedő betegek kritikus változásainak korai észlelésében - még a tünetek jelentkezése előtt -, és megelőzheti a kórházi ápolást.

"A jelenlegi tanulmány azt mutatja, hogy pontosan megjósolhatjuk a szívelégtelenségben szenvedők kórházi ápolásának valószínűségét jóval azelőtt, hogy az orvosok és a betegek megtapasztalnák, hogy valami nincs rendben" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Josef Stehlik.

Hozzátette: ha képesek lennének idejében észlelni a szív állapotában bekövetkező változásokat, az orvosok azonnali beavatkozást kezdeményezhetnek, amelyek megakadályozzák a rehospitalizációt, valamint a szívelégtelenség súlyosbodását. Amerikában körülbelül 6,2 millióan élnek szívelégtelenséggel, míg a páciensek körülbelül harminc százaléka kiengedése után kilencven napon belül ismét kórházba kerül, olyan visszatérő tünetekkel, mint légszomj, fáradtság és folyadékfelhalmozódás a szervezetben.

"Akik ismételt kórházi ápolásra szorulnak szívelégtelenségük miatt, nekik szignifikánsan magasabb a halálozási rátájuk" - mondja Dr. Biykem Bozkurt, a tanulmány társszerzője, a Houston Baylor Orvostudományi Főiskola Szívkutató Központjának igazgatója.

A doktor megjegyezte, hogy sok esetben a túléléssel sem járnak jobban, mivel a betegség nagyon legyengíti az immunrendszert, ezáltal csökkent életminőséget eredményez. "Az új diagnosztikai eszköz segíthet a kórházi kezelések és a beteg állapotának romlása megelőzésében." A kutatók száz, átlagosan hatvannyolc éves, szívelégtelenségben szenvedő beteget követtek, akiket négy kórházban diagnosztizáltak és kezeltek az utah-i Salt Lake Cityben, a texasi Houston-ban, a kaliforniai Palo Altoban és a floridai Gainesvilleben. Az alanyok napi huszonnégy órában, három hónapon keresztül viselték a szenzorokat. Az eszköz közben folyamatosan ellenőrizte az elektrokardiogramot (EKG) és a betegek mozgását. Az információkat Bluetooth-on továbbították előbb egy okostelefonra, majd a PhysIQ által kifejlesztett elemző platformra, ahol többek között a pulzusszámból, a szívritmusból, a légzésből, a járásból, az alvásból, a testtartásból származó adatokat összesítettek. Ezt követően mesterséges intelligencia felhasználásával minden betegre önálló értékküszöböt állapítottak meg; ha bármelyik adat eltért a normálistól, a platform automatikus jelzést küldött a szívelégtelenség súlyosbodásáról.


Így néznek ki a testre helyezhető szenzorok

Összességében, a rendszer az idő több mint nyolcvan százalékában pontosan megjósolta a kórházi ápolás szükségességét. Körülbelül tíz és fél nappal azelőtt, mire a beteg is érzékelte saját állapotának romlását.

"A beavatkozás utáni első három hónapban különösen nagy a visszaesés kockázata" - magyarázza Stehlik. "Ha nyomon követéssel és korai beavatkozással csökkenthetjük ezt az arányt, az hatalmas előrelépést jelentene." Az elkövetkező időszakban a kutatók egy átfogó klinikai vizsgálatot terveznek.

(Fotó: Pixabay, Charlie Ehlert/University of Utah Health)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.