Midwood: a frissen felfedezett, teljesen újfajta fa lehet klímaváltozás mérséklésének a kulcsa

2024 / 07 / 31 / Felkai Ádám
Midwood: a frissen felfedezett, teljesen újfajta fa lehet klímaváltozás mérséklésének a kulcsa
A különbség a többi fához képest a makrofibrillák méretében van, ami erősen összefügg a fa szénmegkötési képességével – az ilyen típusú fákkal ugyanis sokkal több széndioxidot lehet megkötni.

A most felfedezett új fafajtára, a midwood-ra, vagy magyarul középfára akkor bukkantak a kutatók, amikor a tulipánfák faanyagát vizsgálták. Mint azt a New Scientist leírja, a felfedezés lényege, hogy a most talált egyedi tulajdonságok a tanulmányozott fastruktúrát az eddig hagyományosan már ismert kemény- és puhafa közé helyezik. Jan Łyczakowski, a lengyelországi Jagelló Egyetem kutatója és csapata alapos elemzést végeztek alacsony hőmérsékletű pásztázó elektronmikroszkóppal: 33 fafaj mintáit vizsgálták a kutatás során, amelyeket a Cambridge-i Egyetem botanikus kertjéből szereztek be.

A tanulmány szerint a keményfák, mint például a tölgy és a nyír, általában körülbelül 15 nanométeres makrofibrillákkal rendelkeznek, míg a puhák, mint a fenyő és a luc, ennél nagyobb, 25 nanométert meghaladó makrofibrillákból épülnek fel. Ezzel szemben a tulipánfák, különösen a Liriodendron nemzetség, köztes méretű, körülbelül 20 nanométeres makrofibrillákból áll – ilyet pedig eddig senki sem rögzített. Ez a váratlan felfedezés arra késztette a kutatókat, hogy alaposabban megvizsgálják e fák különleges adottságait.

A tulipánfák – ezek közül is a Liriodendron tulipifera és a Liriodendron chinense –, a gyors növekedésükről és a magas szén-dioxid-megkötő képességükről ismertek, így ideálisak a szénmegkötési projektekhez. Ezek a fák körülbelül 30-50 millió évvel ezelőtt váltak el közeli rokonaiktól, a magnóliáktól, az akkori jelentős, légköri szén-dioxid szint csökkenés idején.

Łyczakowski azt feltételezi, hogy a különleges középfa struktúra valószínűleg egy olyan adaptáció eredménye, amely lehetővé tette a szén-dioxid hatékonyabb felszívódását a csökkenő légköri szintek mellett. A csapat jelenleg annak lehetőségét vizsgálja, hogy bio-mérnöki módszerekkel olyan fákat hozzanak létre, amelyek középfa jellegű makrofibrillákkal rendelkeznek, így megnövelhetnék ezen fák szénmegkötési képességét.

Egy ilyen biotechnológiai áttörés értelemszerűen jelentős mértékben járulna hozzá az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítésekhez, mivel olyan fafajokat tudnánk ültetni, amelyek sokkal hatékonyabban képesek a légkörből kivont szenet eltárolni.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/RococoNeko)


A takaró alatt is rengeteg TECHNOLÓGIAI KALAND vár, nézz körül, hol tart ma a SZEXIPAR, és tedd az idei karácsonyt emlékezetessé!
Nézz körül a Vágyaim.hu kínálatában, használd a PLYR20 kuponkódot és legyen az idei karácsony olyan, mint még soha!
A jövő, ahol 100 az új 60 - a hosszú élet titka egyszerűbb, mint gondolnánk
A jövő, ahol 100 az új 60 - a hosszú élet titka egyszerűbb, mint gondolnánk
Titkos fegyver az öregedés ellen - forradalmi szolgáltatás, ami Magyarországról indult
Űrbányászat és energia a világűrből
Űrbányászat és energia a világűrből
A világűr ma még a tudósok és űrmérnökök terepe, de száz év múlva a bolygónk iparának jelentős része már nem a Földön, hanem a Föld körül vagy azon túl fog zajlani.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.