A téli betegséghullám mögött nem egyetlen ok, hanem több, egymást erősítő hatás áll. Kezdjük azzal, hogy a megfázást és az influenzát nem a hideg levegő, hanem vírusok okozzák, amelyek cseppfertőzéssel és érintkezéssel terjednek. Mégis világszerte megfigyelhető, hogy a légúti fertőzések száma a hidegebb hónapokban ugrik meg. Ennek oka részben az, hogy a hideg, száraz levegőben a vírusok – köztük az influenza- és koronavírusok – tovább maradnak életképesek.

A száraz levegőben a kilélegzett apró légúti cseppek gyorsan elpárolognak, kisebb részecskékké válnak, és hosszabb ideig lebegnek a levegőben. Ez növeli annak esélyét, hogy mások belélegezzék őket, így a fertőzés könnyebben terjed. Emellett a hideg levegő lehűti az orr és a légutak belsejét, amely csökkenti a nyálkahártya véráramlását így rontva a helyi immunvédekezést.

Télen ráadásul többet tartózkodunk zárt terekben, gyakran zsúfoltan és rosszul szellőző helyiségekben, ami ideális környezet a vírusok számára. A kevesebb napfény miatt csökken a D-vitamin-termelés is, amely fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében. A fűtés kiszárítja a levegőt és a nyálkahártyát, így a kórokozókat normál esetben csapdába ejtő nyákréteg kevésbé hatékony.

Tehát mindez együtt azt jelenti, hogy a hideg nem betegít meg közvetlenül, hanem felerősíti a fertőzések terjedésének és a megbetegedésnek a kockázatát.

(Forrás: The Conversation, fotó: Unsplash / Pavel Lozovikov)

A térkép átver, de akkor mekkora valójában Grönland? Grönland hatalmasnak tűnik a világtérképeken, de amit látunk, az igencsak becsapós.

Az ukránok olyan drónelhárító trükköt mutatattak be, ami egyszerre meglepően primitív és zavarba ejtően hatékony Az ukrán hadsereg egy meglepően egyszerű, mégis ötletes módszert mutatott be az ellenséges drónok elfogására, amely inkább emlékeztet a horgászatra, mint modern hadviselésre.

Még egyetlen év sem telt el a Plútón azóta, hogy 1930-ban felfedezték A bolygóból törpebolygóvá lett Plútó története legalább annyira izgalmas, mint amilyen hosszú a keringési ideje.