Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) már 2018-ban arról számolt be, hogy hazánkban több tízezer munkavállaló hiányzik az informatikai pályáról. A 136 cég bevonásával készült felmérésben a megkérdezettek többek között arról számoltak be, hogy a konkurencia mellett egyre nagyobb kihívást okoznak a változó életstílusok, életterek is, bizonyos vállalatoknál pedig már azt is sikerként könyvelik el, ha egy felkészült szakembert 8-10 hónapig sikerül megtartaniuk. Ez főként abban a kontextusban válik égető problémává, hogy az informatikai képzésből kikerülők sokszor hiányos ismeretekkel kerülnek be a munka világába, így a cégekre marad a feladat, hogy a junior kollégákat betanítsák, ami hónapokat is igénybe vehet.

A magyar cégek számára szintén komoly kihívást jelent, hogy a globális verseny is egyre inkább kiéleződik. Ahogy azt a Rakétán megjelent interjúban Varga Ágnes, a memoQ megbízott CTO-ja is elmondta, a távmunka elterjedése miatt a külföldi cégek ma már sokkal könnyebben tudnak magyar munkavállalókat is alkalmazni, aminek negatív hatásai különösen erősen érzékelhetőek olyan, nem helyhez kötött szakmák esetében, mint amilyen a szoftverfejlesztés. Arra nem igazán lehet számítani, hogy ezek a trendek máról holnapra megfordulnának, hiszen számos kutatás igazolja, hogy a területen tapasztalható munkaerőhiány globális természetű: az Eurostat felmérése szerint az Európai Unióban a cégeknek mintegy 50%-a küzd azzal, hogy nem találnak megfelelő kollégát IT-területen, de hasonló tendenciák figyelhetők meg az Egyesült Államokban és a világ más részein is.

Az IVSZ jelentése szerint a fenti problémák jellemzően a kisebb cégeket sújtják a leginkább, noha a kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknek számos előnyük is lehet a multikhoz képest. Erre utal a jelentés azon megállapítása is, hogy a junior programozók a kis cégeknél számolhatnak a legrövidebb betanulási idővel, de az ilyen, legfeljebb néhány száz főt foglalkoztató vállalatok a tapasztaltabb kollégák számára is számos olyan előnyt tudnak nyújtani, ami egy nagy cégnél nehezebben megvalósítható.

Rugalmas munkarend

Külföldi munkaadók esetében az egyik legnagyobb problémát értelemszerűen az okozza, hogy a munkavállalónak egy másik ország időzónájához kell igazodnia, ami könnyen felboríthatja a munka és a magánélet egyensúlyát. Utóbbi a munkavállalók számára is egyre fontosabb szempont, egy közelmúltbeli kutatás például kimutatta, hogy azok a dolgozók, akik elégedettek a munka és a magánélet egyensúlyával, 10%-kal nagyobb eséllyel maradnak az őket foglalkoztató cégnél. Az olyan kis és közepes cégek, mint a 140 főt foglalkoztató memoQ, lényegesen rugalmasabbak tudnak lenni a munkavállalók időbeosztásában: ahogy Varga Ágnes elmondta, náluk már a pandémiás időszakot megelőzően is teljesen természetesnek számított, hogy mindenki magának osztja be, mennyit szeretne az irodában és otthonról dolgozni, ennek köszönhetően pedig minden munkavállaló a saját életritmusának megfelelő munkarendet alakíthat ki magának. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindenki otthonról dolgozik: a munkavállalók nagy része kifejezetten pozitívumként számolt be a cégnél tapasztalható csapatszellemről, de van, aki azért választja inkább az irodai munkát, mert így könnyebben tud a feladatokra fókuszálni.

Fejlődési lehetőségek

A rugalmas munkakörnyezet nyilvánul meg abban is, hogy a memoQ-nál kifejezetten ösztönzik a dolgozókat arra, hogy az érdeklődésüknek megfelelően továbbképezzék magukat. Ennek jegyében a heti munkaidőből négy órát dedikáltan egyéni képzésekre fordíthatnak, amelynek során új képességeket is elsajátíthatnak. Az IVSZ fent már idézett jelentése kimutatta, hogy a legtöbb cégnek kifejezetten gondot okoz a munkatársak továbbképzése, noha számos statisztika árulkodik arról, hogy az ilyen továbbképzési lehetőségek nemcsak a cégek számára hasznosak, de a munkavállalók is elégedettebbek olyan környezetben, amelyben maximálisan tudják kamatoztatni a képességeiket.

Kreatív munkakörnyezet

Erre a memoQ-nál minden lehetőség adott, hiszen a cégnél a "demokratikus vállalati kultúra" jegyében kifejezetten ösztönzik, hogy - amennyiben a technológia ezt lehetővé teszi - a dolgozók saját ötletekkel is előálljanak. A cég szerint a nyílt és közvetlen kommunikációnak köszönhetően egy globális multihoz képest náluk sokkal inkább megvalósíthatók az egyéni elképzelések, nem véletlen, hogy több munkatársuk is arról számolt be, hogy több évnyi, multiknál eltöltött év után éppen a kiégés elkerülése miatt váltottak egy olyan céghez, ahol emberközelibb környezetben dolgozhatnak.

Értékteremtés

A jó munkakörnyezet és a személyre szabott időbeosztás fontos tényezők, de a motiváció és az elégedettség szempontjából a legfontosabb szempont minden bizonnyal mégiscsak az, hogy a munkavállaló úgy érezze, hogy a munkájának van értelme. Amíg egy multinál a fejlesztők sokszor megrendelésre dolgoznak, addig a memoQ-nál a siker nagyon is kézzelfogható, hiszen a munkavállalók a saját terméküket fejlesztik, amelynek ma már világszerte több tízezer felhasználója van. "Itt mi határozzuk meg az ügyfelek igényeinek a figyelembevételével, hogy mit és hogyan szeretnénk fejleszteni a termékben" - mondják, külön kiemelve, hogy ennek köszönhetően a munkatársak is úgy érzik, hogy valódi értéket teremtenek a munkájukkal.

Bár azt gondolhatnánk, hogy a fenti szempontok másodlagosak a fizetési igényekhez képest, az elmúlt időszakban több felmérés is ezzel ellentétes eredményre jutott. Mint a Stack Overflow valamint az EDB kutatásából kiderült, a munkahelyváltáson gondolkodó megkérdezetteknek a karrierjük előremozdítása, a képzésekhez való jobb hozzáférés és a munka valamint a magánélet egyensúlya - ezen belül is leginkább a flexibilis munkarend valamint a távmunka lehetősége - legalább olyan fontos, mint a magasabb munkabér, így ezeknek a szempontoknak az érvényesítése mindenképpen előnyt jelent a cégeknek a képzett munkaerő bevonzásában.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a memoQ, a világ egyik vezető fordítástámogató szoftverének készítője.

(Fotó: Getty Images)

Nagyon tetszett, hogy itt alkothatok valamit - interjú Varga Ágnessel, a memoQ megbízott CTO-jával Jelentős igény van képzett szoftverfejlesztőkre, ám a hazai cégeknek már a nyugati országokkal is versenyezniük kell a magasan kvalifikált munkaerőért - mondja Varga Ágnes, a memoQ megbízott CTO-ja, akivel többek között arról is beszélgettünk, hogy mennyire változtatta meg a pandémia a mindennapi munkarutint, és hogy mennyiben más ma szoftverfejlesztőként dolgozni, mint tíz évvel ezelőtt.