Miért fekete zöld helyett a csernobili levelibéka? – Végre ezt is tudjuk

2022 / 09 / 30 / Felkai Ádám
Miért fekete zöld helyett a csernobili levelibéka? – Végre ezt is tudjuk
Izgalmas ok áll a szokatlan, koromfekete békák elterjedésének a hátterében.

A csernobili atomerőmű negyedik reaktorának balesete 1986-ban az emberiség történetének legnagyobb mértékű radioaktív anyag kibocsátását idézte elő – írja egy friss tanulmány. Több mint három évtized telt el azonban a katasztrófa óta, és Csernobilban található ma Európa egyik legnagyobb vadrezervátuma. A kutatók először 2016-ban fedezték fel, hogy a nukleáris reaktorhoz közelebb olyan keleti levelibékák (Hyla orientalis) élnek, amelyek bőre a szokásos zöld helyett fekete. Ezek a békák ismerősek lehetnek akár a mesekönyvekből is, jellegzetesen zöldek tehát, igaz előfordulnak belőlük sötétebb változatok is – a Csernobilban találta példányok azonban adott esetben szurokfeketék voltak. Mindennek nyilvánvalóan köze van a radioaktív sugárzáshoz, különösen pedig ahhoz az izgalmas kérdéshez, hogy az élővilág miként adaptálódik egy olyan kedvezőtlen körülményhez, mint a megnőtt sugárzási szint.

Ismert tény, hogy a sötétebb színt a melanin okozza, egy olyan típusú pigment, amely nem csak az ultraibolya sugárzás negatív hatásait csökkenti, de az ionizáló sugárzásét is (mint azt már több gomba esetében is megfigyelték). A melanin további előnye, hogy képes a sejten belül is összegyűjteni és semlegesíteni a már ionizált molekulákat. Összességében mindez a sejtkárosodás ellen, vagyis a túlélés irányában hat.

A kutatók ezután Csernobil nagyobb területéről gyűjtöttek békákat, és azt találták, hogy a sötét bőrszín nincs kapcsolatban a jelenlegi sugárzási szinttel – annál inkább a katasztrófa idején tapasztalható sugárzással: vagyis a sötétebb békák a nukleáris baleset helyszínéhez közelebb fordulnak elő. Mindezek alapján tehát feltételezhető, hogy a békák egyfajta felgyorsult evolúción estek át a sugárzás hatására: magyarán az alapvetően a teljes populációhoz képest kisebbséget jelentő sötétebb példányoknak nagyobb volt a túlélési esélye a melaninnak köszönhetően, ezért ők szaporodtak el a tipikus zöld békák helyett. Közben eltelt vagy tíz béka-generáció, és mostanra ebben a zónában a sötét levelibéka vált dominánssá – ami egy remek példa a természetes szelekció (ez esetben tehát villámgyors) működésére.

A kutatókat azonban a melaninnak az ionizáló sugárzástól védő tulajdonságai is foglalkoztatják, amely vizsgálatok eredményei például az űrkutatásban lehetnek hasznosak – épp ezért is remélik, hogy hamarosan véget ér ez a háború, és ukrán kollégáikkal együtt folytathatják a munkát.

Kép: Germán Orizaola/Pablo Burraco, CC BY


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Gamernek keresel karácsonyi ajándékot? Mondjuk a tuti tippeket!
Ha nem szoktál játszani, akkor gamer barátodnak vagy családtagodnak karácsonyi ajándékot választani extra kihívást jelent, ezért az Acer segítségével mondunk öt tippet, amivel sikert arathatsz.
Újradefiniálná egy amerikai cég a tengeri szélerőművek működését
Újradefiniálná egy amerikai cég a tengeri szélerőművek működését
A T-Omega Wind egy kis méretű prototípussal már teszteli a piramis alakú, vízen lebegő szélturbina életképességét.
Egy kutatóhajó a világ legnagyobb jéghegyének útjába került, így sikerült videóra venni
Egy kutatóhajó a világ legnagyobb jéghegyének útjába került, így sikerült videóra venni
Az A23a közvetlen közelében haladt el az RSS Sir David Attenborough, a találkozást a kutatók meg is örökítették.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.