Miért kell megvédenünk az élősködőket a kihalástól?

2023 / 07 / 10 / Bodnár Barna
Miért kell megvédenünk az élősködőket a kihalástól?
Bár a parazita szót általában negatív előjellel használjuk, hiszen nehéz kedvelni a vérünket szívó kullancsot, vagy a hajunkban élő tetveket, azonban egyre több jel utal arra, hogy számos élősködő hasznos, nem csak a környezet, de akár gazdáik számára is. A parazitáknak sokszor fontos biológiai, evolúciós szerepük lehet, éppen ezért védelemre szorulnak.

Az élősködő életmód, vagyis a parazitizmus rendkívül gyakori az élőlények között: jelenleg a bolygónkon előforduló fajok mintegy 30-50 százaléka ezt az életformát követi. A diverzitás ezek között a fajok között hatalmas, elég csak a több százezernyi féregre gondolni, nem beszélve a jelenleg még a tudomány előtt is ismeretlen élőlényekről. 337 ezer fokozottan veszélyeztett állat- és növényfaj közül jelenleg csupán egy parazita van a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) listáján. Szentiványi Tamara, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológia Kutatócsoportjának tudományos munkatársa is tagja az IUCN parazitaspecialista csoportjának, amelynek céljai között van, hogy 2025-ig legalább 300 élősködő faj szerepeljen ezen a listán. Ennek érdekében védelmi programokat terveznek, illetve folyamatosan figyelik és kutatják, melyek azok a fajok, amelyek veszélyeztetettek.

De mik is a paraziták tulajdonképpen? A szakértő a Klubrádió műsorában arról is beszélt, hogy az élősködő élőlényeket több szempontból is lehet kategorizálni. Mikroparazitáknak nevezzük például a vírusokat, baktériumokat, makroparazitáknak a nagyobb, külső élősködőket: bolhákat, kullancsokat, férgeket. Az élősködés helye szerint megkülönböztetünk belső és külső, azaz endo- és ektoparazitákat is. A specialista élősködők szorosan kötődnek egy gazdafajhoz, míg a generalisták több állatfajon is előfordulhatnak.

Az emberre, vagy házi kedvenceinkre veszélyes élősködők védelme egyébként nem célja az IUCN-nek sem. Ehhez kapcsolódóan Szentiványi elmondta, hogy az elmúlt 10 évben hazánkban is megjelent 3 invazív, tehát nem őshonos szúnyogfajta: a tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Ezek eredetileg Ázsiából terjedtek el, mostanra viszont stabil populációval rendelkeznek Európán belül, és Magyarországon is előfordulnak, nagyjából hazánk összes régiójában. Ezek a szúnyogok azért veszélyesek ránk nézve, mert trópusi betegségeket képesek terjeszteni, így a szakértők monitorozzák az elterjedésüket, illetve kórokozószűréseket is végeznek rajtuk, hogy pontosabb képet kapjanak ezekről a rovarokról. A szakértő a Qubit cikkében beszélt a szúnyogok által terjesztett dirofilaria immitis nevű fonálféreg fajról is, a kutyák szívférgességét okozó élősködőről, ami csupán 10-20 éve jelent meg Magyarországon, azonban mostanra az egyik legsúlyosabb, ebeket érintő parazitafertőzéssé vált hazánkban: az állatok akár 5,5 százaléka is fertőzött lehet.

Bár a legtöbb ember ellenségként tekint az élősködőkre, a kutatásoknak köszönhetően javul a paraziták megítélése is, mondta Szentiványi. Jó példa erre a Magyarországon védett fajok közé tartozó óriás-tőrösdarázs, ami nem csak hazánk, de Európa legnagyobb darázsfaja is egyben, és a szintén védelem alatt álló orrszarvúbogár lárvájában fejlődik.

Amellett, hogy sok parazitafaj megakadályozza az adott élőlény populációjának túlszaporodását, kifejezetten hasznosak is lehetnek számunkra.

Elég csak az emberiség által több ezer éve használt orvosi piócára gondolni. Ebben a parazitában fedezték fel először azt a hirudin nevű véralvadásgátló anyagot, amit azóta is használ az orvostudomány. Egy kevésbé ismert, de emberek szempontjából szintén hasznos parazita az emlősök orrjáratában fejlődő bagócslégy, amelynek lárvája a grönlandi, kanadai, és Alaszkában élő inuit őslakosok számára fontos fehérjeforrás.

Szentiványi szerint a paraziták is nagyban hozzájárulnak a biodiverzitáshoz, vagyis a biológiai sokszínűséghez, és a táplálékláncban is fontos szerepük van, így nem szabad őket feltétel nélkül irtani, míg meg nem értjük meg jobban a természetben elfoglalt helyüket, illetve pontos szerepüket.

Borítókép: Orvosi pióca (Hirudo Medicinalis) (Fotó: Getty Images/nechaev-kon)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Az MIT kutatóinak interaktív grafikonjai megmutatják, hány napot tudunk évente a szabadban tölteni számunkra kényelmes hőmérsékleti körülmények között most és néhány év/évtized múlva a világ különböző országaiban.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.