Miért kisebbek és könnyebbek az orosz tankok, mint a nyugatiak?

2022 / 03 / 03 / Felkai Ádám
Miért kisebbek és könnyebbek az orosz tankok, mint a nyugatiak?
A válasz az eltérő katonai doktrínákban keresendő, kérdés persze, hogy az oroszok megközelítésén változtatni fog-e valamit Ukrajna.

Ha valami ormótlan, nagy és nehéz azt sztereotipikusan inkább Oroszországhoz szokás kötni, mint a Nyugathoz. A sztereotípia azonban nem maga a kőbe vésett igazság, és erre talán nincs is jobb példa, mint a tankok (illetve tágabban értelmezve páncélozott harcjárművek) – hiszen ezek kapcsán épp az orosz oldalon találjuk a kisebb és könnyebb darabokat. Kérdés persze, hogy miért? A válaszhoz pedig kis időutazásra lesz szükség: a második világháború után, a hidegháború elejére kell elruccannunk a metaforikus DeLoreannal – ekkor ugyanis két ellentétes katonai doktrína született meg: a NATO és a szovjet doktrínák. Ha nagyon egyszerűsíteni szeretnénk, mindkét doktrína az európai hadszínteret érintette, de amíg a NATO védekezésre rendezkedett be, a szovjet valami olyasmire, ami mostanság különösen ismerős lehet a hírekből – invázióra.

A NATO doktrína lényege dióhéjban, hogy ki kell tartani a túlerőben lévő ellenféllel szemben, épp ezért a hangsúly a páncélra és a könnyed használhatóságra került. A feltételezésük szerint ezeket a járműveket a légierő és tűzérségi tűz fedezte fel volna, nem mellesleg pedig azzal kalkuláltak, hogy taktikai nukleáris töltetet vetnek be Kelet-Európában, hogy kicsit megritkítsák az inváziós erőket (ez utóbbiról egyébként a szovjetek is tudtak, és kihatással is volt az ő tankjaikra is – de erre mindjárt visszatérünk). A tartalékot pedig a NATO a veszteségek feltöltésére/ellátására használta volna, illetve hogy adott esetben előretörjenek.

A szovjet felfogást ezzel szemben egy orosz tiszt így foglalta össze: „legalább három métert lerobbantani tüzérségi tűzzel a harcmezőből, aztán tankok százaival előretörni Kelet-Európa sík vidékein, és semmilyen okból meg nem állni.”

A szovjetek tehát – és ez ismerős lehet megint csak Ukrajna kapcsán – villámháborúban gondolkoztak, vagyis az elgondolás az volt, hogy gyorsan áttörik a NATO védelmét, és ezzel (mivel összekeverednek az ellenséggel) eliminálják a légi támogatás jelentette fenyegetést, és épp ezért a tartalékokat az áttörő egységek támogatására használták volna, miközben a megrekedt egységekkel nem igazán foglalkoznak (az orosz katonai doktrína elfogadja, hogy nincs háború áldozatok nélkül).

A két filozófia kétféle tankban öltött testet: a nagyobb és nehezebb NATO tankokban (ez alól némileg kivételt jelentenek a német Leopard 1 és 2 tankok, amelyek inkább próbáltak mobilisak lenni, de még mindig túl nehezek) – mivel tehát ezekből kevesebb akad, és védekeznek, ezért komolyabb páncélzatra van szükség, ami végső soron mind a tank méretét, mind a tömegét növeli. Ehhez képest az invázióra tervezett szovjet és orosz tankok a gyorsaságra helyezték a hangsúlyt, és ahol lehetett, törekedtek a méret és a tömeg csökkentésére – ezért vezették be például az automatikus lövegtöltő rendszereket, amely nem csak a tank méretét csökkentették, de lehetővé tették, hogy 4 helyett 3 fő üzemeltesse ezeket a harceszközöket. Érdekesség, hogy ez a mobilitás Ukrajnában annyira jól sikerült, hogy a tankok sokszor azért akadtak el, mivel túl messzire kerültek az ellátástól, és kifogyott belőlük a benzin – aminek oka lehet, hogy az ukrán hadsereg (valószínűleg bölcsen) kerülte a nyílt páncélos csatákat. Azóta az oroszok változtattak a stratégiájukon, de látszik, hogy a tankokkal kapcsolatos taktikájuk kezdetben összezavarodott Ukrajnában.

Ha valakit az érdekel, hogy általánosságban melyik tank a jobb (a NATO vagy az orosz), arra nehéz válaszolni. Egyrészt Oroszországgal ellentétben a Nyugat annyira már nem a tankokra helyezi a hangsúlyt, így ezek valódi fejlesztése kicsit megtorpant. Illetve a páncélos képzésen azt tanítják, hogy az a tank a jobb, amelyet jobb személyzet irányít. Azonban általánosságban elmondható tehát, hogy a NATO tankoknak valamivel jobb a páncélozása, illetve az orosz tankoknak sokáig akadt egy gyenge pontjuk – mivel nem voltak éjjellátóval felszerelve, sötétségben öngyilkosság volt ezekkel páncélos ütközetben részt venni. Ez utóbbival kapcsolatban a helyzet a T–90-es óta megváltozott, illetve ilyen eszközzel a T–80-ast is fel lehet szerelni. Mindkét katonai csoportosulás tankjai képesek 5 km-re ellőni, de az oroszok az automatikának köszönhetően képesek folyamatosan tüzelni, míg a NATO-tank esetén az erre kijelölt személyzet elfáradhat. Érdekesség az oroszok újítása a 7.62 mm-es és 12.7 mm-es töltények kapcsán – mivel mind a NATO, mind Oroszország ezeket a kalibereket használja, az oroszok úgy tervezték a golyókat, hogy a NATO tankokba ezeket nem lehet felhasználni, viszont az orosz tankokba lehet NATO lövedéket tárazni – ez némi logisztikai előnyhöz juttatja az orosz felet.

Az orosz tankok nagy újítása az irányított lövedék, és erről a mostani háború miatt, a T–72B3 tankok kapcsán egy katonai szakértő is beszélt. Ezeknek a járműveknek már fejlett éjjellátó érzékelői vannak, illetve felszerelték őket a szóban forgó irányított lövedékekkel. Akadnak viszont akik vitatják ez utóbbi harctéri jelentőségét, mivel az irányításhoz a tanknak a becsapódásig folyamatosan célra kell tartania, így immobilis lesz.

Az oroszok tehát tudták, hogy a NATO adott esetben atomot is bevetne, épp ezért a tankokat úgy is tervezték, hogy erősen sugárzó környezetben is működjenek – emiatt van az is, hogy például a T–80-as navigációs rendszere alapból nem tartalmaz semmiféle elektronikát, és a löveget irányító rendszer is jellemzően könnyen és gyorsan átállítható mechanikus megoldásra szemben a kizárólag elektronikát alkalmazó nyugati tankokkal. Fontos még az orosz tankokon a T–80-asok óta alkalmazott aktív védelmi rendszerek, ami érzékelőket, zavarókat, valamint speciális füstgránátokat jelent, és bár kezdetben ezek használatához komoly kiképzésre volt szükség, a mostani, modernebb rendszerek már önállóbbak, és akár képesek leszedni a tankelhárító rakétát is. Hasonló fejlesztések Nyugaton is folytak, de ténylegesen NATO tankokon nem igazán alkalmaznak ilyesmit.

Ezzel pedig el is érkeztünk oda, hogy a legfőbb különbség jelenleg a NATO és Oroszország tankjai között, hogy ez utóbb említett hatalom még mindig fontos fejlesztési területnek tartja a páncélosokat az előbbivel szemben. Ennek köszönhető, hogy bár még a legújabb orosz tankok fejlesztései sem elérhetetlenek technológiai szempontból a NATO számára, egyszerűen a NATO esetén a tankfejlesztés annyira már nem hangsúlyos terület, és emiatt némileg lemaradtunk ezen a fronton.

Ér még bármit a tank? – az Ukrajnát védő drónok megadhatják a választ A török gyártmányú tankelhárító drónok több korábbi konfliktusban is helyt álltak, most azonban egy fejlett hadsereggel szemben kell megmutatniuk, mire képesek.

Az már más kérdés, hogy Ukrajna hoz-e változást az orosz megközelítésben, amit az elmúlt évek katonai tanulságai erősen befolyásoltak eddig is. Mint az korábban említésre került, az ukrán hadsereg kerüli a nyílt konfrontációt, és a tankokat is főleg Javelin tankelhárító lövedékekkel és drónokkal pusztítják el és nem páncélos ütközetben – ami érthető is: Oroszországnak csak tankból áll rendelkezésre 2840 darab, ami a hasonló ukrán haderő háromszorosa. Magyarán Oroszország akár több száz tankot is elveszthet, ez elvileg nem sokat jelent az inváziós terveiben – a SkyNews március 1-jei értesülése szerint egyébként az ukránok 198 tankot lőttek addig ki.

A számtan természetesen egy dolog, egy másik az emberi tényező. Az ukrán morált minden kilőtt tank növeli, és bár tehát az orosz doktrína hagyományosan tudomásul veszi a háborús veszteségeket, az erősen kérdéses, hogy mi fog történni ténylegesen, mi játszódik le azokban az orosz katonákban (és a csaldátagjaikban), akik egy idegen országban látják a társaikat nagyobb számban elesni, és akik akár maguk sem tudták, hogy háborúba mennek.

(Kép: T–90-es orosz tank, wikimedia commons/Hargi23)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
A Toyota két új, elektromos koncepcióautót mutatott be
A Toyota két új, elektromos koncepcióautót mutatott be
A két új, kifejezetten európai piacra szánt elektromos autó két éven belül kereskedelmi forgalomba kerül a gyártó ígérete szerint.
Hidrogénbuszokkal utazhatunk decembertől néhány helyen az országban
Hidrogénbuszokkal utazhatunk decembertől néhány helyen az országban
Két darab, hidrogént fogyasztó, vízpárát eregető busz indult el próbaüzemben, hat magyar város közlekedésében próbálják ki őket.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.