Törökország kezdi magát drón-nagyhatalommá kinőni szépen (és relatíve) csendben. Korábban már írtunk a kicsi, Kargu-2 négyrotoros drónokról, amelyek már autonóm csapásmérésre is képesek, és épp ezért felmerült, hogy a világtörténelemben először ilyen szerkezet emberi beavatkozás nélkül is gyilkolhatott. Akit érdekelnek az ezzel kapcsolatos részletek, az a lenti cikkre kattintson:

Először támadhatott emberre drón önállóan, külső irányító nélkül Egy ENSZ-jelentés szerint az sem zárható ki, hogy mostanra túl vagyunk azon, hogy gép önállóan gyilkoljon embert vagy akár embereket.

Most azonban Ukrajna kapcsán egy másik török gyártmányú drón került elő, ez a közepes méretű TB2 Bayraktar, amelyet tankelhárító fegyverzettel is fel lehet szerelni. A TB2 a gyártó honlapja szerint egy úgynevezett közepes magasságon repülő, hosszú működési idejű (Medium Altitude Long Endurance/MALE), taktikai pilóta nélküli légi jármű, amit a felderítéstől kezdve a megfigyelésen át egészen fegyveres csapásmérésig sok mindenre lehet használni. A megbízhatóságról három autopilóta rendszer is gondoskodik, és több mint 400 ezer óra repülési idő áll mögötte. Kategóriájában a Bayraktar TB2 az első olyan török robotrepülő, amit exportálnak is, így Törökországon kívül Katar, Ukrajna és Azerbajdzsán is ezeket használja.

Ami a nyers adatokat illeti: a gép 27 órát tölthet a levegőben egyhuzamban, a már szóba került 3 robotpilóta rendszer pedig csökkenti a meghibásodás esélyét. A gép kommunikációs hatótávja több mint 300 km, és képes akár GPS segítsége nélkül is repülni. A sebessége 70-120 csomó között mozog, és 150 kg-nyi felszerelést lehet ráaggatni.

A drón az utóbbi időben kifejezetten a tankelhárító képességéről vált híressé,  és a mostani orosz invázió kapcsán ez azért kiemelten érdekes, mivel az oroszok nagyban építenek ezekre a páncélozott járművekre – az országnak 2840 tankja van. Ukrajna pedig több ilyen drónt is beszerzett az utóbbi időben – 2019-ben a Baykartól 69 millió dollárért vásároltak 6 TB2-t – ezekből az első tavaly júliusban érkezett meg Ukrajna haditengerészetéhez. Októberben pedig az ukránok már be is vetettek ilyen eszközöket az oroszok által támogatott szeparatisták ellen a Donyec-medencében. Az ukrán kormány azóta további 24 drón megvásárlásáról döntött, sőt azóta megegyeztek Törökországgal, hogy ezeket a törökökkel közösen egy ukrán üzemben fogják legyártani.

Ismerjük tehát a drónok technikai képességeit, és tudjuk, hogy Ukrajna felfegyverezte magát ilyen eszközökkel. Kérdés, hogy mire képesek ezek éles körülmények közt. Azt tudjuk, hogy a törökök sikeresen használták mind a szír, mind a kurd erők ellen a közelmúltban, de ami jelenleg kicsit érdekesebb az az örmény-azeri konfliktus, a 2020-as hegyi-karabahi háború. Ekkor ugyanis az azeri erők az örmények ellen vetették be – és a TB2 Bayraktar célpontja ekkor az örmény hadsereg jellemzően orosz gyártmányú tankjai és légvédelmi rendszerei voltak. Más kérdés, hogy az örmények felszerelése bár zömében orosz, de régebbi, elavult eszközökről beszélünk.

A most zajló háború kapcsán az Ukrán Fegyveres Erők Facebook-posztjából tudjuk, hogy bevetették a drónokat, és mivel most két modern, relatíve jól felfegyverzett hadsereg harcol egymással, így a drónok először bizonyíthatnak igazán. Sőt talán eldőlhet az is, hogy a modern technológia elavulttá teszi-e a múlt századból megörökölt tankokra építő hadviselést. Ezekre a kérdésekre a válasz egyelőre több ok miatt sem egyértelmű – először is a háború még tart, így a győzelmekről és veszteségekről szóló híradások igazságtartamát nehéz ellenőrizni. Az orosz állami média állítása szerint például az ország hadserege leszedett négy ilyen drónt is – ám ez közel sem bizonyított kijelentés.

A Breaking Defense által megkérdezett szakértők szerint a drónok most kerültek először szembe egy fejlettebb hadsereggel, ráadásul az elmúlt években az oroszok sem csak ültek a kezükön, hanem nagyon is tisztába kerültek a drónok képességeivel, és tanulmányozták a fentebb említett konfliktusokat is. Sőt az oroszok azóta nem csak kidolgoztak módszereket a drónok ellen, de a The Washnigton Post beszámolója alapján még kiképzést is tartottak, hogy miként kell ezeket elhárítani.

A Breaking Defense-nek nyilatkozó szakértők szerint az orosz hadsereg korábban azt állította, hogy nem tart ezektől a drónoktól, mivel a jelenlegi modern rendszerek (korai figyelmeztető radarok, fejlett elektronikus hadviselés és rétegzett légvédelem) képesek minimalizálni az ezen eszközök jelentette veszélyt – vagyis a modern orosz sereg felkészült a drónokra, szemben a régebbi szovjet eszközökkel, amiket például az örmények használtak. Az tehát, hogy a drónok (és a Javelin rendszerek) elégségesek lesznek az orosz tankokkal szemben, az mostanában sajnos akár a gyakorlatban is kiderülhet. Az viszont már látszik – hogy mint a haditechnikában mindig – egy új fegyver megjelenését új védekezési megoldások kifejlesztése követi.

(Fotó: Flickr/Dmitry Terekhov)